Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

II. rész. Különös rész - IV. fejezet. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés

ad az erőfölényben lévőnek arra, hogy üzletpolitikáját a törvény iránymutatása alapján /szakmailag szokásos feltételekkel való szerződéskötés/ szabadon alakitsa. nincs tehát arról szó, hogy a pr iori bele akarnánk kényszeriteni a gazdasági tevékenységet folytatókat számukra gazdaságtalan üzleti kapcsolatokba. Mindössze arról, hogy az erőfölényben lévőt e kivételesen kedvezőbb piaci pozíciójából kifolyólag többletkötelezettségek terhelik az átlagvállalathoz képest.

Egyfelől: nem diszkriminálhatja egyik-másik partnerét /pl. indokolatlan egyoldalú előny kikényszeritése céljából/, azaz ha áruja van és azt értékesíti /nem csak saját szükségletre gyárt/, partnerei között d iszkr iminative ne válogasson. Másfelől: a szerződés tartalma a szakmailag szokásos feltételeket tükrözze, és ne azt, hogy az erőfölény-pozició birtokosa pusztán emiatt - és nem tényleges teljesítményével - előnyösebb feltételeket tud kikényszeríteni a szakmailag szokásosnál.

Nyilvánvaló, hogy e körülmények lemérése, a megfelelő döntés meghozatala a bíróságokat rendkívül nehéz feladat elé állitja; az esetek többségében tömény gazdaságpolitikáról lesz szó, mely szakértő igénybevételét, közgazdaságipénzügyi jellegű piacelemzést fog szükségessé tenni. Attól is óvni kell, hogy ezt a rendkívül érzékeny intézményt a vállalati önállóság csorbítására, a szerződéskötési kötelezettségnek az erőfölény körén kivülre való kiterjesztésére használják fel.

38. Ennek megakadályozása érdekében - és persze az egész tilalom érvényre juttatása érdekében - tisztázni kell, hogy mit is értünk gazdasági erőfölényen? Éneikül ugyanis egyfelől biróságilag bármely vállalatra ki lehet terjeszteni az erőfölénnyel való visszaélést, másfelől még a ténylegesen erőfölényben lévő is elháríthatja a szankciók alkalmazását arra hivatkozva, hogy miért éppen őróla állitják, hogy erőfölényben van.

53