Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)
II. rész. Különös rész - IV. fejezet. A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés
az ügy a Kereskedelmi Minisztériumhoz került ét, melynek feladata most már az volt, hogy megállapítsa: valóban a korrekt árnál alacsonyabb áron értékesítik-e a terméket az USA-ban. Ehhez természetesen összehasonlításra volt szükség. Mivel Magyarországot hosszas vizsgálódások után - gazdaságirányítási rendszere alapján - "alapvetően államilag ellenőrzött kereskedelminek" minősítették, tehát ahol a gazdasagot az állam ellenőrzi, a magyar vállalat többi export árát nem fogadtak el összehasonlitasí alapnak, hiszen annak kialaki-, tásában nem a piaci viszonyok játsszák az alapvető szerepet, összehasloalitásí alapul spanyol, olasz és osztrák vállalatok hasonló termékét, illetve erre vonatkozó árait vizsgálták, azonban ez - a termékek műszaki paramétereinek eltérő volta miatt - nem vezetett teljesen meggyőző eredményre. Ezen a ponton egyezség jött létre a felek között az ár felemelésére vonatkozóan, melyet a Kereskedelmi Minisztérium jóvá is hagyott Ha ilyen egyezség nem jött volna létre, a Minisztérium maga szabta volna ki az ant id ömp int7:-vámot, amely értelemszerűen a Minisztérium által végülis megállapított "korrekt" ár és a tényleges importár különbözető lett volna. IV. fejezet A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés 36. A törvény következő fontos, előzmények nélküli fejezete a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma /16. §/. A Ptk 4. § /с., bek.-ével összhangban általános tilalom sújtja a visszaéicst, majd annak tipikus, a gyakorlatban leggyakrabban előforduló magatartásai következnek. Kiemeli a törvény pl. a szerződéses kapcsolatokban indokolatlan egyoldalú előny kikötését /16. § a/ pont/. Ismeretes, hogy a Ptk. megtámadási jogot biztosit az indokolatlan egyoldalú élőn-t biztositó általános szerződési feltételek esetén 50
