Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

II. rész. Különös rész - I. fejezet. A tisztességtelen verseny jogi szabályozása

a Telek: a tisztességtelen versenycselekmény időpontjában még nem voltak versenytársak, aa alperes magatartását kétségkívül a versenytárssá válás célzata motiválta. A versenyviszonyt, a felek versenytárs-mivöltét tehát tágan kell értelmezni, adott esetben meg kell elégedni a verseny-célzattal.

A TGT 5. §-a tiltja az üzleti titok tisztességtelen

módon történő megszervezését, továbbá annak jogosulatlan nyilvánosságra hozatalét és felhasználását is.

Minthogy gazdasági életünkben elterjedtek a titoksértés újabb.formái is, a törvény - az utánzás általános tilalmazása /5. §/ után - példálódzó .jelleggel kitér /5. §/ a titoksértés néhány egyesítetten tisztességtelen esetére. Az általéuos tilalmon túlmenően ilyennek Ítéli az üzleti titoknak a jogosult hozzájárulása nélkül, vele a/ bizalmi viszonyban, vagy Ъ/ üzleti kapcsolatban álló személy, illetve szervezet közreműködésével történő megszerzését.

ad a/ Bizalmi viszony alatt a törvény ugyancsak példálódzó felsorolása szerint a munkaviszonyt, a tag sági viszonyt és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt is érteni kell, de nyilvánvalóan ide tartozik a társulások tagjai közötti viszony /társas viszony/ is. Jyilvánvaló ugyanis, hogy a tagok társulásbani együttműködése során szükségképpen közölnek egymással - pl. egy termék kooperációban való előállítása, közös értékesítése során - olyan műszaki kereskedelmi adatokat, melyek a társulás céljának eléréséhez elengedhetetlenek. Itt az iparjogvédelem nyilván szóba sem jöhet, ezért a tudomásra jutott adatokkal, megoldásokkal való visszaélés tisztességtelen gazdasági tevékenységnek mi lősitve akadályozandó

ad b/ üzleti kapcsolat alatt a törvény nem csak a szer zödéskötést érti, sőt elsősorban nem azt, hanem inkább a szerződéskötést megelőző tájékoztatást.

34