Vörös Imre: Iparjogvédelmi ismeretek 13 - "Versenyjog" - A piaci magatartás joga (1986)

Függelék

Ezek hagyományos versenyjogi szankciók, melyek a jogsértések széles körében alkal­mazhatók. Közös jellegzetességük, hogy közvetlenül nem vagyoni jellegű joghát­rányok, aminek az az oka, hogy a sértett félnek a jogai megsértése esetére nyuj-' tardó védelemhez is elsősorban nem köz­vetlen vagyoni, hanem társadalmi, erköl­csi érdeke fűződik. A javaslat szankciói nem érintik azokat a szerződéshez fűződő általános jogkövet­kezményeket, amelyeket a Polgári Törvény­­könyv tartalmaz. A Polgári Törvénykönyv 200. §-ának /2/ bekezdése kimondja, hogy semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik vagy amelyet a jogszabály megkerü­lésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz jogsza­bály más jogkövetkezményt fűz. Ez a ren­delkezés a javaslat alkalmazása szempont­jából azt jelenti, hogy ha a tisztesség­telen gazdasági tevékenység gyakorlása szerződés utján valósul meg, vagy azzal kapcsolatos, úgy az eszközként használt szerződés teljes, vagy részleges semmis­sége is beáll. 19« §-ához A javaslat a hagyományos versenyjogi szankciók mellett sajátos, újszerű jogkö­vetkezmény alkalmazását rendeli a gazda­sági erőfölénnyel való visszaélés esetére. Feljogosítja a bíróságot arra, hogy a sé­relmet szenvedett fél kérelmére a szer­ződést - amelynek megkötésétől az erőfö­lényben levő ismételten és indokolatlanul e zárkózott - létrehozza. A létrehozandó 95

Next

/
Thumbnails
Contents