Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)
A titoktartási megállapodásokról
oltalom - de kellő előrelátással számolni kell azzal is, hogy az engedélyezési eljárás esetleg nem jut el a közzétételig. Ennek többféle oka is lehet—- ezek közül itt azt emelem ki, hogy a bejelentő felülvizsgálja a témával kapcsolatos iparjogvédelmi politikáját és a szabadalmi bejelentés visszavonása, s tartalmának üzleti titokként való kezelése mellett dönt. Ebben az esetben nyilvánvalóan nem jön létre az a szabadalmi oltalom, amellyel e téves gyakorlatot követők számolnak. Mindebből azt a - szakember számára egyébként teljességgel magától érthetődó - következtetést kell levonnunk, hogy a titoktartási megállapodásnak még a szabadalom engedélyezési eljárás alatt lévő találmány esetében is mindaddig helye és szükségessége van, amig a bejelentést nyilvánosságra nem hozták vagy annak tárgya más módon szabadon hozzáférhetővé nem vált. A TÉVES SZAKMAI ELŐÍTÉLET LEKÜZDÉSE ÉS A TITOKVÉDELEM Különleges óvatossággal és körültekintéssel kell eljárni az olyan uj megoldások feltárása esetében, amelyek létrejöttüket annak köszönhetik, hogy alkotójuk addig - sőt környezetében még továbbra is - fennálló téves szakmai előítéletet tudott legyőzni, annak téves voltát fel tudta ismerni. Az ilyen megoldások által kinált versenyelőny jórészt abból is táplálkozik, hogy mások a megoldásnak ezt az útját járhatatlannak hiszik. Amíg e tévhit fennáll, a versenytársak ebben a vona ücozásban nem veszélyeztetik a megoldás birtokosának monopolhelyzetét. Ebből azután már az is egészen magától érthetődik, hogy ez utóbbinak elsőrendű gazdasági érdeke fűződik ahhoz, hogy a tényleges és a potenciális versenytársait e téves hitükben lehetőleg minél tovább meghagyja és - ha teheti - ne adjon ki semminemű olyan információt, amely e hitet megingathatná és bárkit is arra indithatna, hogy kutatásaival, fejlesztéseivel abban az irányban induljon el, amely a kérdéses megoldás létrehozásához vezetett. 55
