Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)
A titoktartási megállapodásokról
a kapcsolatuk - az ügy azzal és onnan válik a témánk szempontjából érdekessé, hogy a potenciális hasznositó megkeresi a technológia birtokosát és a hasznosításba való esetleges bekapcsolódás mérlegelése céljával és érdekében információt kér tőle a technológiára vonatkozóan. Az informálódás igy szintén eljuthat odáig, hogy szükségessé válik az üzleti titkot alkotó részletekbe való betekintés engedélyezése, s ezt megelőzően a titoktartási megállapodás megkötése. Itt is igaz viszont, hogy a tájékozódást nem célszerű az üzleti titkot jelentő részleteken kezdeni, hanem hasznos betartani az azt megelőző fokozatokat is. A problémát az ilyen esetekben az üzleti titok védelmének a biztosítása jelenti. Ismeretes, hogy a versenyelőnyt kínáló technológiák hasznosításával elérhető gazdasági eredmények mértékét számottevően befolyásolhatja az, hogy a technológia birtokosa biztosítani tudja-e a maga számára a hasznosítás kizárólagos lehetőségét. Amennyiben a technológia olyan megoldásra épül, amely szabadalmi oltalom tárgya lehet - e vonatkozásban a dolog természeténél fogva más iparjogvédelmi oltalmi forma nem jöhet szóba, kivéve esetleg a csak néhány országban létező használati mintaoltalmat - akkor a technológia birtokosa monopolhelyzetének védelmét felépítheti a szabadalmi oltalomra is. A szabadalmi oltalom, mint tudjuk, a monopolhelyzetet a törvény erejével biztosítja a jogosult számára, s az oltalom alá eső megoldást az oltalom hatályának ideje alatt és területén a jogosulton, valamint annak esetleges jogutódain és kedvezményezettem kívül más - az ugyancsak jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - nem hasznosíthatja. Ez első közelítésben arra engedne következtetni, hogy a találmány birtokosának a szabadalmi oltalom alá eső információk - ismeretek - tekintetében az oltalom hatályának területén és ideje alatt kiegészítő óvórendszabályokra, például a találmányt jelentő megoldás egyes részleteinek üzemi titokként való kezelésére nincs szükség. Tény viszont az is, hogy a gazdasági élet mindennapos gyakorlatában a szabadalmi oltalom birtoklása 40
