Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)
A titoktartási megállapodásokról
két fél számára biztosítékot ad saját szempontjai érvényesítésére, de egyszersmind korlátozza a felek döntési szabadságát, üzletpolitikájuk érvényesítésének lehetőségeit,- ki milyen feladatot lát el a közös tulajdonú eredmények értékesítése érdekében,- hogyan téri tik meg ráfordításaikat és osztoznak a fennmaradó hasznon,- hogyan d.öntenek a létrehozott eredmények iparjogvédelmi oltalmának biztosításáról - kell-e ehhez például a felek egyetértése akár a megszerzés akár a fenntartás, ill. megszüntetése tekintetében. Egyesek számára talán elhamarkodottnak tűnhet továbbfejlesztési eredményekről rendelkezni már a technológia átvételekor. A valóság ezzel szemben az, hogy egyrészt a továbbfejlesztést, ill. életbentartó fejlesztést célszerű folyamatosan végezni, s igy arra mihamarabb sor kerülhet, másrészt pedig jobb előre rendezni az együttműködés fő szempontjait, mint esetenként a már létrehozott közös eredmények birtokában vitatkozni az - esetleg sürgőssé vált - jogi rendezésen. A TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁSOKRÓL MIÉRT VÁLIK SZÜKSÉGESSÉ? A titoktartási megállapodás /secrecy agreement, non-disclosure agreement/ a technológia kereskedelem egyik széles körben és gyakran alkalmazott eszköze. Létrehozására rendszerint akkor kerül sor, ha valamilyen ügylet, például egy technolgóia hasznositási megállapodás előkészítése során egy bizonyos üzleti titkot, esetünkben egy üzleti titokként kezelt és őrzött technológiát az azzal rendelkező fél /akit a továbbiakban az egyszerűség kedvéért a technológia birtokosaként emlitek/ egy másik fél /nevezzük őt potenciális hasznositó-пак/ számára megismerhetővé kiván tenni, illetve enged ez utóbbi óhajának, hogy a titkot - nyilván-38
