Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)

A titoktartási megállapodásokról

két fél számára biztosítékot ad saját szempontjai érvényesí­tésére, de egyszersmind korlátozza a felek döntési szabadsá­gát, üzletpolitikájuk érvényesítésének lehetőségeit,- ki milyen feladatot lát el a közös tulajdonú eredmények értékesítése érdekében,- hogyan téri tik meg ráfordításaikat és osztoznak a fennmaradó hasznon,- hogyan d.öntenek a létrehozott eredmények iparjogvédelmi ol­talmának biztosításáról - kell-e ehhez például a felek egyetértése akár a megszerzés akár a fenntartás, ill. meg­szüntetése tekintetében. Egyesek számára talán elhamarkodottnak tűnhet továbbfejlesztési eredményekről rendelkezni már a technológia átvételekor. A való­ság ezzel szemben az, hogy egyrészt a továbbfejlesztést, ill. életbentartó fejlesztést célszerű folyamatosan végezni, s igy arra mihamarabb sor kerülhet, másrészt pedig jobb előre rendezni az együttműködés fő szempontjait, mint esetenként a már létreho­zott közös eredmények birtokában vitatkozni az - esetleg sürgős­sé vált - jogi rendezésen. A TITOKTARTÁSI MEGÁLLAPODÁSOKRÓL MIÉRT VÁLIK SZÜKSÉGESSÉ? A titoktartási megállapodás /secrecy agreement, non-disclosure agreement/ a technológia kereskedelem egyik széles körben és gyak­ran alkalmazott eszköze. Létrehozására rendszerint akkor kerül sor, ha valamilyen ügylet, például egy technolgóia hasznositási megállapodás előkészítése során egy bizonyos üzleti titkot, ese­tünkben egy üzleti titokként kezelt és őrzött technológiát az azzal rendelkező fél /akit a továbbiakban az egyszerűség kedvé­ért a technológia birtokosaként emlitek/ egy másik fél /nevezzük őt potenciális hasznositó-пак/ számára megismerhetővé kiván ten­ni, illetve enged ez utóbbi óhajának, hogy a titkot - nyilván-38

Next

/
Thumbnails
Contents