Osman Péter: Iparjogvédelmi ismeretek 12 - A technológiavásárlás néhány gyakorlati kérdéséről (1985)
A technológiai vásárlási megállapodások létrehozásának egyes gyakorlati szempontjairól
Külső szakemberek igénybevételének legfőbb előnye igy inkább abban rejlik, hogy - amennyiben valóban professzionális szinten végzik feladatokat - nagy gyakorlatuk és hozzáértésük folytán a lehető legkisebb mértékben terhelik és igy maximálisan tehermentesitik az átadó saját szakgárdáját. Az átadással, ha a fenti kérdésekre adott válaszok nem is szólnak ellene, az átadónak mindenképpen csak akkor érdemes foglalkoznia, ha az így elérhető tiszta jövedelemtöbblet vagy az egyéb előnyök elegendően nagyok. Ami a jövedelemtöbbletet illeti, világos, hogy ha az átadáshoz igénybe veendő apparátus másirányu foglalkoztatása legalább ugyanakkora tiszta többletjövedelmet hoz, s az átadásból egyéb előny nem származik, úgy azzal foglalkozni nem érdemes. Az egyéb előnyök természetesen igy sokfélék lehetnek. Példaként említjük itt a kölcsönös 1ícenciaadást: előfordul, hogy egy vállalat csak úgy hajlandó valamire licencet adni vagy egy technológiát hasznosításra átengedni, ha cserébe az átvevő is licencet vagy technológiát ad neki. A technológia adás ilyenkor más, az átadó számára szükséges vagy hasznos technológiák megszerzésének eszközévé válik. Szembe kell néznünk ugyanakkor azzal is, hogy az extrém esetektől eltekintve távolról sem mindig egyszerű dolog megbízható elemzéssel kimutatni, hogy a saját tevékenység körében való hasznosítás és az áruba bocsájtás közötti választásnál mi kinálja a technológia birtokos számára az optimumot. /Extrém esetnek itt azt tekintjük, ha a technológiát annak birtokosa valamely piaci vagy alkalmazástechnikai területen saját tevékenységében - amelybe értelemszerűen beleértjük a másokkal közös tevékenységet is - maga hasznositani nem tudja. Ebben az esetben nyilvánvalóan csak azt kell vizsgálni, képes-e ésszerű feltételekkel az átadással járó feladatokat ellátni és érdemes-e azzal foglalkoznia. 12
