Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)

IV. Iparjogvédelemben részesülő szellemi alkotások pénzügyi szabályozása

képez műszaki fejlesztési alapot, akkor a tervezett műszaki fejlesz­tési ráfordításainak figyelembevételével termékre /termékcsoportra/ vagy a vállalat egészére maga határozza meg a képzés költséghányadát, amelyet az Önköltségszámitási és Árképzési Szabályzatában köteles rög­zíteni. A költséghányadok alapján képződött összeget műszaki fejlesz­tési alapba kell helyezni. A műszaki fejlesztési forrás igény válto­zása esetén felül kell vizsgálni a költséghányadot, amelyet ennek a­­lapján módosítani lehet. A módosítást évenként kizárólag egyetlen al­kalommal, január 1-i hatállyal lehet végrehajtani és azt előzetesen rögzíteni kell az Önköltségszámitási és Árképzési Szabályzatban. Előzőeknek megfelelően megszűnt a kötelező alapképzés a minisz­tériumi gépipari és vegyipari vállalatok kivételével az ipar minden ágazatában, az építőiparban, a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, valamint a szállítás és hírközlés és a vizgazdálkodás területén is. A kötelező alapképzés megszűntetése valamennyi szövetkezetre - igy az 1980-1982. években kötelező képzésre kijelölt szövetkeztekre is - és tanácsi vállalatra kiterjed. 1980-tól a szövetkezeti szektorban - a kötelező képzésre kijelölt mintegy 60 szövetkezet kivételével - lénye­gében a már ismertetett és 1983-tól általánossá tett rendszer érvénye­sült. Részben az itt szerzett pozitiv tapasztalatok is szerepet ját­szottak e rendszer kiterjesztésében. A kötelező alapképzés megszüntetése és a forrásképzés nagysá­gára vonatkozó döntés vállalati hatáskörbe történő adása a kutatás­­-fejlesztési tevékenység folyamatossága szempontjából feszültséget nem okoz, ugyanis a vállalatoknak továbbra is lehetőségük van elhatá­rozásuk alapján azonos nagyságrendű forrást műszaki fejlesztési célokra forditani, mint a központilag diktált kulcsok mellett. Az uj szabályo­zók leglényegesebb tartalmi vonása, hogy a vállalatok változó szükség­letük szerint az alapképződést kutatási-fejlesztési igényeiknek megfe­lelően változtathatják, ezáltal a képzési rendszer mértékeinek merev­sége feloldódik. A vállalati műszaki fejlesztési alapot kötelezően képezni csak a gépipar és vegyipar ágazatba sorolt minisztériumi felügyelet alá tar­tozó vállalatoknak kell, a rendeletben előirt költséghányadokkal. Ezek az uj költséghányadok általában 15-20 százalékkal alacsonyabbak az elő­ző, 1980. január 1-i termelői árrendezés során figyelembe vett mértékek­nél. A vállalati hatáskör szélesebb lesz az emlitett kutatásigényes gépipari és vegyipari ágazatba tartozó gazdálkodó szervezeteknél is. Ezekre vonatkozóan a kötelező műszaki fejlesztési alapképzés fennmarad, de a rendelkezés csak a minimális szükségleteknek /költséghányadoknak/ megfelelő források elkiilönitését Írja elő. Az előző vállalati körben az eddigi szakágazati átlagot meghala­dó mértékű alapképzésre kötelezett vállalatoknál a minimálisan előirt 89

Next

/
Thumbnails
Contents