Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
IV. Iparjogvédelemben részesülő szellemi alkotások pénzügyi szabályozása
eső értékcsökkenési leirás összegével/, gyártóeszközök költsége /az elszámolási szabályok szerinti leirás összegével/;- egyéb ráfordítások /a ráfordítás teljes összegével/;- folyamatos többletköltségek /a számítási időszakban jelentkező tényleges költségek összegével/. A pénzben nem mérhető előnyt biztositó ujitásnál és találmánynál, valamint az ujitás ellenérték nélküli átadása, a szolgálati találmány hasznosításának ellenérték nélküli engedélyezése és ingyenes átruházása esetén a hasznos eredményt a jogszabály szerint minden körülmény alapos mérlegelésével kell megállapítani. A hasznos eredmény ilyen módon /úgynevezett eszmei alapon/ történő megállapítására - a kisebb jelentőségű ujitások kivételével - csak akkor kerülhet sor, ha a pénzben mérhető hasznos eredmény meghatározásának módszerei közül egyik sem alkalmazható, vagy ha a pénzben mérhető előnyön kivül más előny is jelentkezik. A gazdálkodó szervezetekben olyan az ujitások és találmányok hasznos eredményének megállapitására szolgáló számviteli és kalkulációs rend kialakítására van szükség, amely biztosítja, hogy a megalapozott kalkulációkhoz szükséges információk maradéktalanul és időben rendelkezésre álljanak. 3. Szellemi alkotások díjazása 3.1 Ujitások dijazása Az ujitási dijat eredményarányosan kell megállapítani, a realizált hasznos eredmény százalékában. Hasznos eredmény mindaz az előny, amely az ujitás hasznosítása, illetőleg átadása következtében az adott gazdálkodó szervezet számára keletkezik. Hasznosításról akkor beszélünk, ha a gazdálkodó szervezet saját gazdasági tevékenységi körében rendszeresen állítja elő, használja, vagy hozza forgalomba az ujitás tárgyát. A díjazás a hasznosítás bármely formája esetén jár, de csak egyik forma alapján támasztható díjigény. Az újítót - a hasznosításon túlmenően - az egyes átadások után külön-külön, valamint az ellenérték nélküli átadás esetén is megilleti az ujitási dij. Az ujitási dijat az újítást hasznosító, átadás esetén az átadó gazdálkodó szervezet köteles fizetni, tehát az ujitó mindvégig azzal a gazdálkodó szervezettel van jogi viszonyban, ahová az ujitási javaslatot benyújtotta. Az ujitás átadása esetén az átvevő gazdálkodó szervezet kizárólag az ujitó hozzájárulásával vállalhatja át a díjfizetési kötelezettséget. 69
