Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
IV. Iparjogvédelemben részesülő szellemi alkotások pénzügyi szabályozása
A termékek árának meghatározásakor az értékből indulunk ki, a létrehozásukhoz szükséges társadalmi munkaráforditás nagyságából. A szellemi alkotások értékelésénél azonban - speciális árujellegük miatt - nem indulhatunk ki a társadalmi ráfordításokból, mivel a szellemi munka nem vezethető vissza egyszerű munkára. Ezért a szellemi alkotások értékelésénél abból a nyereségtömegből, költségmegtakarításból vagy egyéb előnyből - haszonból - kell kiindulni, amit a szellemi termékekben lévő uj gondolat megvalósitása utján realizálhatunk. A piaci kapcsolatok lényege, hogy az önállóan gazdálkodó szervek a realizált eredmény alakulásán keresztül érzékelik a szellemi termékek elismerését. Ezért a nyereséget tekintjük a műszaki-szellemi alkotások hasznos eredményének. A gazdálkodó szerveknél ez a mutató fejezi ki a legmegközelitőbben - de nem kizárólagosan - a hasznos eredményt A műszaki fejlesztés - szellemi alkotások megvalósitása - hasznosságának, vállalati jövedelemre gyakorolt hatásának pontos mérése fontos feladat. Ez befolyásolja az ezzel kapcsolatos anyagi érdekeltség megteremtését és az optimális gazdasági döntések meghozatalát. Az eredményszámitásnál összehasonlitási alapként, vagyis bázisként a javaslat bevezetése előtti tényleges helyzetet, a norma szerinti ti állapot ot, illetve a tervet lehet - mint választási alternatívákat - figyelembe venni. Összehasonlitási alapként elsősorban a tényleges adatok szolgálnak. A javaslatok bevezetése előtti eredményt szembe kell állitani az uj eljárás alkalmazása révén elért eredménnyel. Az előző időszak tényleges adataként a javaslatot megelőző időszak mennyiségi átlagát számítjuk a megvalósitás időpontjában érvényes ár- és bérfeltételekkel. Az értékelési időszak általában az Üzemszerű megvalósitás időpontjával kezdődik. Az eredményszámitás során figyelembe kell venni:- az értékelhető vállalaton belüli- az értékben ki nem mutatható vállalati hatásokat, és- a vállalaton kivüli, népgazdasági hatásokat. Az értékben ki nem mutatható /pl. munkakörülményeket javitó/ vál lalati hatások számszerűsítését minden körülmény alapos mérlegelésével kell behatárolni. Ha az értékelhető hatások mellett pénzben ki nem fejezhető hatások is jelentkeznek, a nem számszerüsithető hatásokat az értékben kifejezett hatások százalékában célszerű kifejezni, és igy kombinálni hozzá a forint összegben megállapított ereményhez. 66
