Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
III. A találmányi és újítási tevékenység gazdasági mechanizmusa
gazdálkodás rendszerében való integrálódását is. Ez szükséges ahhoz, hogy a találmányok és az ujitások olyan információt biztosítsanak a társadalom számára, amely valóban szolgálja az ország műszaki-tudományos fejlődését. A gazdálkodás szintjén ez a követelmény azt jelenti, hogy a találmányok és ujitások hasznosításából származó előnyöknek kimutathatóknak, más tevékenységekkel összevethetőknek kell lenniük. E követelmény a gazdaságirányítás szintjén pedig szükségessé teszi a találmányi, ujitási tevékenység szerves illeszkedését a gazdaság tervezési, szabályozási és szervezeti rendszerébe. A hasznosító gazdálkodó szervezetek kiemelt ösztönzésével, vagyis a szabadalmi rendszer alapvető közgazdasági feltételeinek adaptálásával kapcsolatos nehézségek gazdasági fejlődésünk különböző szakaszaiban jelentősen eltérő módon jelentkeztek. A hazai találmányi, ujitási tevékenység közgazdasági feltételeinek alakulásában ily módon két időszakot célszerű megkülönböztetni:- az 1968-1978. közötti,- az 1979. utáni időszakot, amelynek jellemzői a következők: 3.1 Az 1968-1978, közötti időszakban fokozatosan, de összességében jelentősen visszaesett az ujitási és találmányi tevékenység hazánkban, A találmányi és ujitási tevékenység idősoros elemzése azt mutatja, hogy a műszaki alkotói aktivitás mind mennyiségét, mind minőségét tekintve az utóbbi évtizedben rohamos mértékben visszaesett. Például 1955-ben a szabadalmi bejelentések száma 1,8-szerese volt az 1980. évinek, a benyújtott ujitási javaslatok száma pedig az 1970-es évtizedben az előző évtizedhez viszonyitva átlagosan mintegy a felére esett vissza. Eem kedvezőbb a helyzet más fontos eredménymutatók esetében sem* így például mind a hazai, mind a külföldi tulajdonú magyar szabadalmak átlagéletkora jóval magasabb a fejlett ipari államokban észlelhető átlagélettartamoknál, ezzel is jelezve: hazánkban korszerűbb, hatékonyabb technológiára való áttérés, a termékszerkezetváltás a kívánatosnál jóval lassúbb ütemben megy végbe, A találmányi és ujitási tevékenység 1968-1978* közötti évtizedben lezajlott alakulását jellemző eredménymutatók festette kedvezőtlen kép még sokkal komorabbá válik, ha a műszaki alkotói munka hatékonyságát is megvizsgáljuk. Vagyis azt, hogy a műszaki szellemi és anyagi potenciál "egységnyi" változása milyen találmányi, ujitási eredményváltozást produkált, A hatékonyság-elemzéshez alkalmazott főbb mutatók /igy például a "szabadalmi bejelentések száma - KP ráfordítások, vagy műszaki szellemi dolgozók száma, vagy licencvásárlások költsége, stb." hányadosok/ az elmúlt évtizedben felére, harmadára csökkentek. A csökkentő 55