Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
III. A találmányi és újítási tevékenység gazdasági mechanizmusa
közgazdasági feltételeinek а Ъе1аб piacon is ható érvényrejuttatása /pl. az extraprofit mechanizmusa szimulálása révén/, A hazai gazdálkodás feltételei között az alkalmazott oltalmi fonna, a szabadalmi rendszer következtében, a találmányi, ujitási tevékenység gazdasági - társadalmi eredményességében - nem kisebbitve az alkotómunka meghatározó szerepét - a hasznositó gazdálkodó szervezet játssza a kulcsszerepet, E szervezetektől az uj alkotások hasznosítása az esetek többségében többlet erőkifejtést, fokozott ráfordításokat és jelentős anyagi és erkölcsi kockázatot követel meg. Ennek ellensúlyozására megfelelő gazdasági érdekeltségnek kell működnie. Ha azonban magasabb szinvonalu szellemi tevékenység eredménye az árban, illetve a jövedelemben nem realizálható, a verseny korlátozott, a fokozott kockázat vállalalását csak külön ösztönzéssel lehet biztosítani. Ennek hiányában pedig más motívumok kerülnek előtérbe, A hasznosítás fázisához fűződő automatikus-piaci vagy közvetlen állami kedvezményekkel biztosított érdekeltség hiánya ugyanis komoly veszélyekkel jár. Mivel a jogi szabályozás a szellemi alkotások jogi védelmét, alkotóinak érdekeltségét igyekszik megteremteni, törvényszerűen adódik, hogy a hasznosítás gazdasági egyértelműségének hiján a találmányi, ujitási tevékenység ösztönzése az elsajátitási hatásláne elejére tolódik el. Az első hasznosításból száimazó előnyök elmosódása ily módon a reálisnál jobban felnagyítja a találmányokat, újításokat létrehozók anyagi érdekeltségét. Ez az egyéni érdekeltség igy látszólag a találmányi, ujitási tevékenységhez kapcsolódó innovációs folyamatláne központi elemévé válik. Ekkor viszont megváltozhat a találmányi, ujitási tevékenység alapvető célrendszere és módosulhat a gazdasági-társadalmi tartalma. Háttérbe szorulhat az iparjogvédelmi rendszer műszaki haladást elősegítő, a társadalmi hatékonyság növelését célzó funkciója. Előzőekből következően a találmányi, ujitási tevékenység tehát a személyi jövedelem növekedésének egyik módja. Ezért a jogi szabályozás viszonylag kedvező feltételeket teremt az alkotók és újabban az alkotásban résztvevők anyagi elismerésére. így a találmányi, ujitási tevékenység fő funkciójává - elsősorban a gazdálkodó szervezetek esetében - az egyre szigorodó bér- és jövedelemszabályozás egyes réseinek kitöltése válhat. Ekkor a fő cél az eredmények találmányként, újításként való elfogadásának puszta ténye lesz, mivel ezáltal kinyithatók az egyébként szigorúan szabályozott pénzügyi források. A leirt funkcióváltozás kihathat a találmányok, ujitások műszaki-gazdasági értékére is, hiszen a gazdasági-társadalmi eredmény - már csak mérhetőségének problémái miatt is - másodlagossá válhat, A hasznosítás érdekeltségi rendszerének problémái ily módon nemcsak az ujitási, 53