Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
III. A találmányi és újítási tevékenység gazdasági mechanizmusa
hozott találmány gyorsan elterjedhet. Az uj ismeret, a találmány ugyanis abban mindenképpen különbözik az összes többi árutól, hogy ha közismertté vált, úgy korlátlanul és általánosan bárki számára rendelkezésre áll. Ezzel eltűnik a találmányt elsőként kidolgozó és hasznosító termelő /vállalkozó/ többletjövedelmet hozó előnye. A termék társadalmi és egyedi értéke közötti különbség az értéktörvény automatikus működése révén ugyanakkor gyorsabban tűnhet el, mint amennyi idő alatt a találmányt kifejlesztő és elsőként megvalósító vállalkozónak lehetősége nyilna a találmánnyal kapcsolatos költségek nyereséges visszatérítéséhez. Ez a kockázat jelentősen visszaszorítaná a találmányok kidolgozását és hasznosítását. A találmány azonban a társadalom számára hatalmas információt jelent, amely elengedhetetlenül szükséges a tudomány és a technika fejlődésének előmozdításához. Annak érdekében, hogy a találmányok által hordozott információ a társadalom közkincsévé váljék, de ugyanakkor az uj termékek és eljárások kidolgozása és hasznosítása is ösztönző legyen, a vázolt folyamatba belép a szabadalom. A szabadalom közgazdasági megközelítésben- egy olyan, az állam által létrehozott "mesterséges monopólium", amely úgy fejti ki az értéktörvény működését módosító hatását, hogy az általa biztosított kizárólagos hasznosítás! jog egy ideig visszatartja a találmány általános elterjedését. A szabadalom intézménye igy meggátolja, hogy a találmány révén termelt áru társadalmi értéke egyedi értékre süllyedjen, annak ellenére, hogy széleskörű nyilvánosságot biztosit a már védettség alatt álló találmányok számára. A szabadalom alapvető közgazdasági tartalma tehát az, hogy a találmány hasznosítására egy meghatározott időtartamra, az oltalmi időre, kizárólagos jogot nyújt és ennek révén "áralakitási hatalom" biztosításával többletnyereség /extraprof it/ realizálását teszi lehetővé. A "klasszikus" modellben a szabadalmi rendszer által biztosított ösztönzés ugyanakkor csak az alábbi feltételek mellett juthatott érvényre:- a piac megléte, ahol az értéktörvény automatikus működése a műszaki haladásra ösztönöz;- a találmányok hasznosításából többletjövedelem létrejötte;- a többletjövedelem korlátlan elsajátítása részben a szellemi eredmény elismerése, részben a további kutatás és fejlesztés finanszirozása céljából. ) A szabadalom klasszikus modellje ilymódon ösztönzést adott: _ a vállalatok és vállalkozók számára, mivel a monopolhelyzetből adó-47
