Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
legfeljebb öt - egymással polgári jogi társaságot létesitő - személy is vállalkozhat. A kisszövetkezet legalább 15, de legfeljebb 100 taggal működő jogi személy. Önkormányzati rendszere, testületi vezetése, belső szabályozása egyszerűbb, mint a nagyobb szövetkezeteké. Az egyszerű szervezet sokrétű és módszereiben is rugalmas gazdasági tevékenységet tesz lehetővé. Az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport az állampolgároknak szövetkezet keretében működő, meghatározott önkormányzati és gazdasági önállósággal rendelkező, önálló elszámolású szervezete, nem jogi személy. A szövetkezettel kötött megállapodás alapján önállóan gaz dálkodik, tevékenységét, munkaszervezetét maga alakítja ki. A mezőgazdasági szakcsoportot szintén magánszemélyek hozzák lét re és működése csak abban az esetben lehetséges, ha azt valamely gazdálkodó szervezethez kapcsolódva fejti ki. Ezek a gazdálkodó szervezetek korábban csak mezőgazdasági szövetkezetek és áfészek lehettek. Ezt a kört kiszélesítették, most állami gazdaság, állami erdőgazdaság, továbbá a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatba sorolt, mezőgazdasági jövedelemszabályozási rendszerbe tartozó gazdasági társulás keretében is alakulhat mezőgazdasági szakcsoport. Átalányelszámolásos rendszerben az ipari szövetkezet, a mezőgazdasági- és halászati termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet üzemeltethet olyan részleget, amely legfeljebb 15 főt foglalkoztat és ipari termelést, fogyasztási vagy egyéb szolgáltatást végez. Az átalányelszámolásos részleg a szövetkezet önelszámoló egysége. Szerződés rögziti, hogy mennyi a befizetendő átalány összege. 6.7 Az innovációt elősegitő szervezetek 6.7.1 Műszaki fejlesztő vállalatok A szellemi erőforrásoknak a gazdálkodásba való fokozottabb integrálódása, a műszaki fejlesztési tevékenység meggyőrsitésa, illetve eredményességének növelése érdekében 1982. január 1. után uj tipusu vállalkozói szervezetek jöttek létre. E szervezetek feladata, hogy piacorientáltan feltárják az innovációs forrásokat, felmérjék a terjesztési és kidolgozzák a bevezetési lehetőségeket, gondoskodjanak a hatékony és gyors alkalmazásukról, vagyis működésükkel segitsék elő az innováció elterjedését. A kutató-fejlesztő intézetek egy részének fejlesztő vállalattá történő átszervezése kapcsán követelményként jelentkezett, hogy munkájuk jobban irányuljon a kutatási eredmények üzemi feltételeinek kidolgozására, a gyártás bevezetéséhez szükséges valamennyi előkészitő munka elvégzésére. 41
