Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
történő részesedés. A K-F-T társulás a kutatás-fejlesztési eredmény hasznosításával /termelés és értékesítés/ kapcsolatos bevételeket és költségeket számvitelileg elkülönítetten köteles kezelni. A hasznosításért kapott ellenértéket, a számviteli előírásoknak megfelelően kell elszámolni. Az igy elszámolt összeg és a hasznosítás során felmerült költségek különbözetét mindaddig kell a résztvevő tagok részére visszatéríteni, amig az el nem éri a kutatás-fejlesztési /a szellemi eredmény megvalósulása/ szakaszában felmerült tényleges ráfordításokat. Ez utóbbi ráfordításokat- a vállalati gazdálkodó szervezetek vagy műszaki fejlesztési alapjuk átadásával, vagy pedig műszaki fejlesztési alap hiányában, illetőleg műszaki fejlesztési alap képzésére nem kötelezett vállalatok esetén termelési költségeik terhére fedezhetik;- a költségvetési gazdálkodásban működő kutatóhelyek fejlesztési alapjuk igénybevételével fedezhetik, de felhasználhatnak költségvetésen kívüli forrásból származó eszközöket is. A költségvetést terhelő, kutatási célra rendelkezésre álló pénzeszközöket, csak a pénzügyminiszter engedélyével használhatják fel. A társulás létrehozásakor fontos szempont, hogy a kutatás-fejlesztés befejezését követően, illetve a fejlesztési eredmény értékesítésétől számított 5 éven belül a megvalósítási /kutatás-fejlesztési/ ráfordításoknak meg kell térülniük. Annak érdekében, hogy az iparjogvédelem fejlesztésének ezt a fontos és várhatóan egyre szélesedő lehetőségét ki lehessen használni, az iparjogvédelemmel foglalkozó szakembereknek is ismerniük kell a kiválasztás alapjául szolgáló gazdaságosság kimutatására szolgáló számítási módszereket. A K-F-T társulás létrehozására vonatkozó tásulási szerződést az egyesülés célja szerint illetékes ágazati miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben hagyja jóvá. Ezt megelőzően ki kell kérni a tagként érdekelt szervezet felügyeleti szervének, továbbá az OMFB elnökének a véleményét. 6.6 Uj szervezeti formák - kisüzemi termelés A közgazdasági gondolkodás eljutott arra a megállapításra, hogy a szocialista gazdaságban a nagyvállalatokat állami és szövetkezeti kis- és középvállalati szférának kell kiegészítenie. A kisüzemi szervezetek elősegítik a kisebb méretekben jelentkező vagy a teljesen egyedi termelői és fogyasztói igények kielégítését, bővítik a kapacitásokat, jelentős szerepet játszanak a hiánycikkek megszüntetésében. Egyes területeken részt vállalnak a népgazdaság egésze számára fontos műszaki fejlesztési feladatok megoldásában is. Elsősorban azokon 39
