Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
6.3 A szövetkezetek A szocialista szövetkezeti tulajdon a tagok személyes és vagyoni közreműködésével vállalati gazdálkodás és társadalmi tevékenység folytatására önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. A szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal egyenrangú tulajdoni forma. A szövetkezeti tulajdon tulajdonosa a szövetkezet tagsága, amelynek fő, vagy kizárólagos jövedelme a szövetkezetben végzett munkából származik. A szövetkezetek fó tipusai a következők:- mezőgazdasági termelőszövetkezet,- ipari szövetkezet,- általános fogyasztási és értékesitési szövetkezet,- lakásszövetkezet,- takarékszövetkezet. A szövetkezetek számos vonatkozásban nem különböznek a vállalatoktól, így a szövetkezet is az állam által meghatározott és szabályozott keretek között önállóan gazdálkodó szervezet, amelyet meghatározott gazdasági tevékenység folytatására hoztak létre. Tevékenységével a népgazdasági újratermelési folyamat szerves résztvevője. 6.4 Az intézmények Az intézmények olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek a társadalmi munkamegosztásból következően a társadalmi újratermelési folyamat zavartalan megvalósulásához meghatározott szolgáltatásokkal járulnak hozzá. Ezek a szolgáltatások a társadalom egészének a szükségleteit elégítik ki. E szolgáltatások egy része csak össztársadalmi szinten valósulhat meg. Ilyenek például az államigazgatási, gazdaságirányítási, a rend- és jogbiztonsági, a védelmi stb. intézmények. Más tipusu intézmények azok a szervezetek, amelyek olyan szolgáltatásokat nyújtanak, ahol az össztársadalmi szinten jelentkező szükségletek egy részét az állam nem teszi függővé a személyi, vagy csoportjövedelmek alakulásától, illetve nagyságától. Ilyenek például az egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatások vagy továbbá a tudományos kutatás egy része /alapkutatás/. Az intézmények költségvetésükben meghatározott pénzjövedelmekből gazdálkodnak. Szolgáltatásaik ellenében kapott bevételeket felhasználhatják kiadásaik /munkabér- és egyéb személyi dologi kiadásaik/ fedezésére. Ilyen gazdálkodási rendszerben működik például az Országos Találmányi Hivatal is. 36
