Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
A vállalati jövedelemszabályozás elemei közül iparjogvédelmi szempontból legfontosabbak a következők: 4.1 Nyereaégad6zás A vállalati jövedelemszabályozásnak1 központi eleme a nyereségadózás rendszere, illetve a nyereségszabályozás, A jövedelemszabályozás a vállalati nyereséget állitja a középpontba, a nyereség alakulásához kapcsolja a vállalati érdekeltséget. Ezt azért teheti, mert a nyereség a vállalati gazdálkodás legátfogóbb mutatója, A nyereség alakulásában a vállalatgazdálkodás valamennyi tényezőjének hatása tükröződik, s emellett a nyereséget a vállalati jövedelémszabályozás egyéb elemei /elvonások és támogatások/ egyaránt érintik, A nyereség szabályozása“*3 lényegében a vállalatok által realizált nyereségnek az állam és a gazdálkodó szervek közötti megosztását jelenti, A nyereség megosztása a mai rendszerben adózás utján történik, A vállalatok az elért nyereségük egy részét adóként befizetik a költségvetésbe, az adózás utáni nyereségből pedig érdekeltségi alapokat képeznek, A nyereségadózás rendszerének központi kérdése az osztozkodási arány kialakítása, A központi pénzalap szükségletének figyelembe vétele mellett mindenek előtt az önálló vállalati gazdálkodás követelményét kell tekintetbe venni. Az adózás keretében biztosítani kell, hogy a vállalatok érdekeltek legyenek a nyereség bővítésében. Ez pedig akkor érhető el, ha az önálló gazdálkodáshoz szükséges pénzalapok képzésére lehetőséget ad a szabályozás, A vállalati önállóság érvényesitése mellett az állam nem mondhat le arról, hogy ne szabályozza a vállalatoknál maradó jövedelmek /adózott nyereség/ felhasználását, A rövidebb és a hosszabb távú érdekek összehangolását kell megvalósítani, azaz a fejlesztési célú és a személyi jövedelem növelésére fordítandó pénzeszközök arányát kell a népgazdasági tervekben rögzített arányokhoz igazodóan befolyásolni az adórendszeren keresztül, A nyereségszabályozás uj vonása, hogy a vállalati mérlegben elkülönül a mérleg szerinti és az elszámolás /érdekeltség/ alapjául szolgáló nyereség, A mérleg szerinti nyereség csak a normativ jövedelem elvonások és normativ támogatások hatását tartalmazza. Ez alkalmas a vállalati gazdálkodás tényleges eredményeinek megítélésére. x A 39/1983. /XI. 12,/ MT számú rendelettel módosított 61/1982. /XI. 30,/ MT számú rendelet a vállalati jövedelemszabályozás rendszeréről. xx 35/1983. /XI. 12./ PM számú rendelet a nyereségadóról, a vállalati alapok képzéséről és felhasználásáról. 22
