Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)

II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók

árindexet adhat.

Az export árakhoz igazodó árképzés körébe beront feldolgozóipari vállalatok esetében, ha a vállalatnál nem rubel relációjú export értékesítése a belföldi értékesítés 5 $-át eléri, vagy meghaladja, a vállalat a termelői árak kalkulációjában olyan mértékű /százalékos/ átlagos nyereséget számolhat fel, amilyen mértékűt hosszabb időszak alatt a nem rubel elszámolású exporton elér.

A kompetitiv érképzés elve szerint tehát ott, ahol a termelés egy része tőkés exportra kerül, a belföldi árakat a tőkés piaci árak határozzák meg. Az árképzés tehát az exporthatékonyság alapján történik.

1984-től az árképzés szabályai egyszerűsödnek, csökkennek az árképzés kötöttségei. A feldolgozóipari árképzésben mérséklődik az export nyereség meghatározó szerepe. Ott, ahol a vállalat export árszinthez való alkalmazkodás megbízhatóan ellenőrizhető, a vállalatok mentesülnek az export jövedelmezőségi korlát alkalmazása alól. Ilyen területeken tehát csak az árszínvonal korlát szabályozza a belföldi árakat. Ott, ahol a piaci feltételek lehetővé teszik, mindkét korlát /a jövedelmezőségi és árszintkorlát/ alól felmentést lehet adni.

b/ Árarányos árképzés

Az árarányositás az egymással behelyettesitési kapcsolatban lévő, vagy rokon cikkek, illetőleg tevékenységek körében alkalmazható árképzési elv. Általánosan jellemző a fogyasztói árak körében, de a termelői áraknál is alkalmazható egyes területeken pl. a közlekedés területén. Az egyes közlekedési ágak fuvarozási versenyben állnak egymással, ezért a közlekedési tarifák kialakításakor nem lehet eltekinteni a kialakított közlekedéspolitikai meggondolásoktól, illetve attól, hogy a szállittatók érdekeltségük alapján a különböző közlekedési eszközöket megfelelő arányban vegyék figyelembe.

e/ Önköltségi árképzés

A versenyárrendszerből ki kellett emelni a mezőgazdaságot, mivel az előző két árrendszer különböző /életszínvonal politikai, árképzési, stb./ okok miatt e területen nem lett volna alkalmazható.

3.3 Az árformák

A vegyes ármechanizmusban több árformát működtetünk egymás mellett, egymással egyidejűleg.A szabályozás szempontjából lehetséges árformák a következők:

a/ A rögzített /fi.tJ hatóságig ár:

A rigzitett /fix hatósági árakat azoknál a termékeknél cél-18