Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
II. Az iparjogvédelemmel összefüggő pénzügyi szabályozók
A tiszta Jövedelem nagy része már eleve az állam eredeti jövedelmeként jelenik meg, tekintettel arra, hogy a gazdálkodó szervek döntő része a szocialista állam tulajdonában vein. Ugyanakkor szükséges az is, hogy a nem állami szektorban dolgozó szervezetek és kisá— rutermelók a náluk megtermelt tiszta jövedelem egy részét az állami feladatok biztosítására a központi pénzalap rendelkezésére bocsássák. Azt a központi állami pénzalapot, amelyben a társadalmi tiszta jövedelem döntő része kerül központosításra, és amelyből az állam a szocializmus építésének mind több feladatát finanszírozza, állami költségvetésnek nevezzük. A szocialista gazdálkodás viszonyai között a jövedeleaelvonás több változatát indokolt megkülönböztetni: a/ Elvileg elképzelhető, hogy a vállalat az általa elért tiszta jövedelmet bizonyos időközönként teljes egészében befizeti az állami költéségvetésbe meghatározott elszámolás kíséretében. Ezzel a módszerrel az állam nem ösztönzi a vállalatot a tiszta jövedelem növelésére, nem tartja vissza a pazarlástól, ezért tiszta formában ez a módszer nem érvényesült. b/ A vállalat által elért tiszta jövedelemből /elsősorban nyereségből/* központi pénzalapba befizetendő hányadot vagy összeget tervmutatóként a vállalatok számára kötelezően Írják elő. Ez a módszer a tervutasításos gazdaságirányításra volt jellemző. Az összegszerűen előirt kötelezettségek fokozatosan adójellegű jövedelemelvonási elemekkel /pl, eszközlekötéBi járulék/ egészültek ki. с/ A vállalatnál realizált tiszta jövedelem egy részét adó, illetve adójellegű befizetések formájában központosítja az állam. A befizetési kötelezettség alapja leginkább a gazdasági tevékenység eredményeként keletkező jövedelem /beleértve a járadékjellegű jövedelmeket is/; meghatározott termékek forgalmazásának árbevétele; a felhasznált termelési tényezők /eszköz és bér/, bizonyos vagyontárgyak és ezek megszerzése; a vagyon átruházásából vagy hasznosításából származó bevétel, illetve jövedelem, valamint az állami szervek eljárása során nyújtott szolgáltatás. A jelenlegi szocialista gazdasági viszonyoknak leginkább megfelelő jövedelemelvonási rendszernek az utóbbi változatot kell tekintenünk. A vállalatok anyagi érdekeltsége legjobban ebben a változatban érvényesül, mivel a befizetési kötelezettségek a gazdasági tevékenységek ismeretében előre - a gazdasági tényezők tervezésével elég nagy pontossággal - meghatározhatók és ezzel együtt a vállalatoknál visszamaradó tiszta jövedelem is számítható. A költségvetés bevételeinek túlnyomó része a vállalatoknál megtermelt tiszta jövedelemből /nyereségadó, különbözeti termelői forgal-13
