Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)

I. Tervezési rendszer

A vállalat terveit önállóan késziti, a tervkészítési munkáját központi elóirások nem szabályozzák. /А vállalati tervezési munkát központi irányelvek és meghatározott információk segítik./ A ter­vezés tartalmát, mélységét, módszerét, formáját a vállalatok adottsá­gaiknak megfelelően maguk alakítják ki. Kötelező előírás azonban, hogy a műszaki-gazdasági tervet minden vállalatnak készíteni kell és tevé­kenységét annak alapján kell folytatni. A vállalat terveit az igazgató hagyja jóvá és módosítja, ha az szükségessé válik. A vállalat rugalmassága egyrészt a piaci igények változásához való alkalmazkodást, másrészt - általában hosszabb idő­szakot figyelembevéve - a gazdasági környezet változásához való alkal­mazkodást jelent. A gazdasági környezet változásaira való reagálás szám­talan alternatívában képzelhető el, ez szükségessé teszi, hogy a válla­lat tervei lehetőleg több változatban készüljenek. A tervezés elsődleges célja tehát az, hogy biztosítsa a vállalat tervszerű működését- a termelési tényezők térbeli és időbeli összehangolását,- a termelés és az értékesítés összehangolását,- tudatos fejlesztési politika érvényesülését. A vállalati terv szerepét a munka megszervezésében csak akkor töltheti be, ha figyelembe veszi az összes lényeges összefüggést és a rész­területek összhangját biztosítja, ezért a vállalati tervezés kiterjed:- a termelésre, az értékesítésre, a készletváltozásra,- a munkaerőre /létszámra/, átlagbérre, béralapra,- az anyági-műszaki ellátásra,- a műszaki fejlesztésre,- a beruházásokra, a berendezések pótlására, cseréjére, fenntartására,- az önköltség és az árak alakulására,- a finanszirozásra, jövedelmezőségre, nyereségre. A vállalat komplex gazdálkodó egység, amelynek tevékenysége ma­gában foglalja a termelést, a fejlesztést, a tevékenységek feltételei­nek biztosítását /anyag, termelőeszköz, munkaerő/, az értékesítést és a pénzgazdálkodást. Mindezen folyamatok térben és időben valósulnak meg, ezért a tervezés mindezen tevékenységre kiterjed. Azokat térben és időben úgy határozza meg, hogy az a munka megszervezésében és végrehaj­tásában az optimumot biztosítsa. A tervek térbeli tagozódása nem jelent mást, mint a vállalati tervfeladatok felbontását kisebb szervezeti egységekre. A tervek idő­beli tagolása valamely tervidőszakon belül kisebb időegységekre való felbontást jelent. Hosszutávu tervet általánosan a vállalatok nem készítenek, szük­ségességét a vállalat sajátosságai, helyzete indokolhatják. Olyan or-9

Next

/
Thumbnails
Contents