Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)

I. Tervezési rendszer

I. A TERVEZÉSI RENDSZER 1. A népgazdasági tervezés A népgazdasági terv konkrét gazdaságpolitikai célokat rögzit. A gazdaságpolitika és a népgazdasági terv tehát elválaszthatatlan és szoros kölcsönhatásban van egymással. Kapcsolatuk kettős vonatkozásban is szoros. Egyféléiéi a népgazdasági tervezés a gazdaságpolitika ki­dolgozásának eszköze. Elemző, értékelő, felmérő és előrelátó tevékeny­sége során információkat, döntési alternatívákat nyújt a gazdaságpo­litika számára. Másfelől az elfogadott gazdaságpolitika alapján a nép­­gazdasági tervezés kidolgozza a terveket, illetve tervjavaslatokat, amelyek közül egy- a felelős párt és állami szervek jóváhagyása után - cselekvési programmá válik, ami alapján a gazdaságpolitika gyakorlattá lesz. A népgazdasági tervezés ebben a vonatkozásban a gazdaságpolitika megvalósításának eszköze. Hangsúlyozni kell, hogy e két funkció egymás­tól nem választható el mereven. A tervgazdaságon alapuló társadalom működése kiváltképp infor­mációigényessé válik, hiszen azáltal, hogy a társadalmi folyamatok sza­bályozottabbá válnak, megnő mind a célok kitűzésével, mind pedig a cé­lok végrehajtásával kapcsolatban a döntések szerepe. A döntések szere­pének a növekedése viszont egyben feltételezi az információk szerepének növekedését is. A tervezés és a terv tudományos megalapozottságának egyik kritériuma, hogy e tevékenység keretében születő döntéseknek mi­­lyen az információ-oldalról való alátámasztása. Itt nem elsősorban az információk mennyisége a fontos, hanem az, hogy a döntések milyen minő­ségű információkon alapulnak. Az információk áramlása döntően szervezeti rendszerekhez kapcso­lódik. Az információk áramlása egyfelől megvalósulhat az államhatalmi, államigazgatási és gazdasági szervek rendszerén keresztül, másfelől önállóan kiépitett információs pályákon. Az információk helyes értékelésével olyan terveket kell kialakí­tani, amelyek megfelelnek a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, illetve ezen keresztül a szocialista gazdaságban érvényesülő alapvető közgazda­­sági tényezőnek a tervszerűség /tudatosság és arányosság/ törvényének. A tervezésnél figyelembe veendő gazdasági folyamatok különböző idő alatt mennek végbe, az egyes célok megvalósításához szükséges idő eltérő. A gazdaságpolitika ennek megfelelően határozza meg a feladato­kat, amelyhez a tervezésnek is alkalmazkodni kell. Ugyanakkor a népgaz­dasági tervnek időben a gazdaság azon - a gazdaságpolitikai célok közt konkrétan nem szereplő - folyamataira is ki kell terjednie, amelyeket még megfelelően át tud tekinteni. A népgazdaságtervezés ezt az igényt 5

Next

/
Thumbnails
Contents