Virág Ferenc et al.: Iparjogvédelmi ismeretek 6 - Az iparjogvédelem gazdaságtana (1984)
V. A vállalati iparjogvédelmi munka fejlesztésének közgazdasági feladatai
5. A jogvédelemmel kapcsolatos vállalati feladatok 5.1 A szellemi javakkal való hatékonyabb gazdálkodás érdekében szükséges, hogy a vállalatok szervezzék meg a kutatási jelentésekben, ujitási javaslatokban és más anyagokban foglalt találmányok feltárását. Akadályozzák meg, hogy azok a vállalati érdeket sértő módon, jogi oltalom nélkül nyilvánosságra kerüljenek. A titokvédelem érdekében indokolt esetben célszerű az ujitásokat és a találmányokat üzemi titokként kezelni, biztositva egyidejűleg az ujitó és feltaláló iratbetekintési /a megfelelő iratokról másolatkészitési/ jogát. A kutatási-fejlesztési eredménynek akár áruexport, akár pedig szellemi export formájában való értékesíthetőségét nagy mértékben lerontja, ha a szellemi eredmény jogi oltalma nincs megfelelően biztositva. Ha ugyanis a megoldást már jogi oltalom biztosítása nélkül hozták nyilvánosságra, az közkinccsé válik, tehát bárki szabadon hozzáférhet és jogi kötöttség nélkül hasznosíthatja. A publikáció jogi szempontból azt fejezi ki, hogy a műszaki megoldásra igényt nem tartanak, a szabadalmazás lehetőségéről lemondanak. Ezzel a lehetőséggel egyes külföldi cégek tudatosan élnek, azaz rendszeresen publikálják kisebb jelentőségű találmányaikat a szabadalmi rendszeren kivül /un. defenziv publikációk/. Ennek következtében ugyan az ujdonságrontás miatt elvesztik a találmány szabadalmaztatásának lehetőségét, de tényleges gazdasági pozíciójuk folytán a versenyben úgyis előnyben vannak, érdekük tehát csak az, hogy mások ne élvezzenek a megoldásra jogi védelmet. A fenti kivételes és tudatosan alkalmazott eseteken kivül, a jelentős kutatási-fejlesztési eredmények vonatkozásában rendszerint minden gazdálkodó szervezet törekszik a jogi oltalom biztosítására, szabadalmazás révén, vagy pedig know-how-ként, titokban tartással. A szabadalmi oltalom megszerzésének főként három szempontból lehet jelentősége a vállalat számára:- a szellemi export, illetve az ezzel kapcsolatos kooperáció jogi megalapozása érdekében;- a találmányon alapuló áruexport, illetve az ezzel kapcsolatos kooperáció piacvédelme érdekében;- a versenytárs piaci blokirozása harmadik ország piacáról való kiszorítása érdekében. A szellemi eredmény szabadalmi védelme vagy titokban tartása kérdésében mindig konkréten, az eset összes körülményeit mérlegelve kell dönteni. A szabadalmazás mellett szól általában az a szempont, hogy a találmányt megtestesítő terméknek vannak olyan mérhető paraméterei, 107
