Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás

Az ujitási javaslatot be kell jegyezni az ujitási napiéba és benyújtásából az újítónak elismervényt, továbbá ügyének állásáról - kívánságára - tájékoztatást kell adni."

A korábbi jogszabály elő irta, hogy a javaslat tárgyát képező megoldást mindaddig nem szabad nyilvánosságra hozni, amig azt a vállalat hasznosításra el nem fogadja.

А В nem tartalmaz ilyen rendelkezést, azonban a Ptk.

4. §-a előírásaiból ez egyértelműen következik. Ennek értelmében a gazdálkodó szervezetnek és az újítónak kölcsönösen együttműködve kell eljárniuk, úgy ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A javaslat időelőtti nyilvánosságra hozatala mindkét fél érdekét sértheti: a megoldás időelőtti köztudattá válása meghiúsíthatja az ujitás átadás utján történő hasznosítását, a találmányi szintű javaslat szabadalmaztathatóságát, vagy hogy az ujitó - elutasítás esetén - azt máshol nyújthassa be. De enélkül is jelentős iparjogvédelmi érdekek indokolják, hogy a megoldást illetéktelenek ne ismerhessék meg. /pl. ipari mintaoltalomra bejelenthető, know-hov)ként értékesíthető/. Az ujitó érdekét sértő nyilvánosságra hozatal a javaslattevő kártérítési igényét is megalapozhatja. /Ptk. 339. §-a/.

A felek együttműködési kötelezettségéből adódik, hogy az ujitónak ügyének állásáról - kívánságára - tájékoztatást kell adni.

З.ОЗ Engedély ujitási javaslat benyújtására /В, 6. §-a/

Lényeges - és a vállalat csoportérdekét védő intézkedés hogy az ujitót munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban foglalkoztató gazdálkodó szervezet /a továbbiakban: munkáltató/ tevékenységi körét érintő javaslatot az ujitó, - a jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - más gazdái kodó szervezetnél csak munkáltatójának előzetes engedélye alapján nyújthat be. Ennek indoka, hogy a legtöbb ujitónak

20