Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
I. rész. Az újítások jogi szabályozása - II. A tételes jogi szabályozás
gel azonos helyzetet hoz létre, több újítás egyidejű hasznosítása esetén. Az összevonás feltétele azonban, hogy az ujitói jogviszony az újítók és a gazdálkodó szervezet között fennálljon. Világosan meg kell különböztetnünk ettől azt az ese tét, amikor egy már hasznosított ujitás uúólag újabb ujitással lesz módosítva, továbbfejlesztve. Sz a "felülujitás" társszerzőséget nem hoz létre és ebben az esetben összevonásról, összevont ujitásról sem beszélhetünk. Amennyiben ugyanis a gazdálkodó szervezet egy ujitási javaslatot elfogadott és a hasznosítás után járó dijat az újítónak kifizette, az ujitó igénye rendezve lett, nincs többé ujitói jogviszony az ujitó és a vállalat között, a vállalat a továbbiakban a megoldással /az átadás esetét kivéve/ szabadon rendelkezik. Jogában áll azt módosítania, továbbfejlesztenie, de ez a módosítás történhet újabb önálló ujitás folytán is. Ha az ujitó maga fejleszti tovább hasznosított újítását, Ugyanúgy az előzőtől függetlenül újításként értékelendő, mintha az újabb megoldásnak más a szerzője. /R 3. §-a /5/ bekezdés/. 3. Az ujitói jogok érvényesitése /В 3. §./ 3.01 A javaslat benyújtása Az ujitói jogok érvényesítésének alapja az uji-tási javaslat előterjesztése. Ujitói jogviszony a javaslattevő és csak a között a gazdálkodó szervezet között jön létre, ahol a javaslat be lett nyújtva. A javaslat benyújtásához fontos jogkövetkezmények fűződnek: A javaslat benyújtása a. / megalapozza a szerzőség /társszerzőség/ vélelmét b. / biztosítja az elsőbbséget /a viszonylagos újdonságot/ más azonos tárgyú javaslattal szemben /В 3« §-a /2/ bekezdés/ 18
