Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei

.javaslat tel{1es egészében újításnak tekinthető, ahonnan azt azt a vállalat is tekintette.

A jogszabály szövegét nen lehet mereven alkalmazni, i'en jelenti a kérdéses rendelkezés azt, hogy a vállalat által korábban bármikor alkalmazott megoldást később nem lehet felújítani és újításként értékelni akkor sem, ha a vállalat részére hasznos eredménnyel jár. A jogszabály nem mondja meg azt, hogy mely időn belül történő korábbi alkalmazás zárja ki a viszonylagos újdonságot.

A jogszabály helyes értelmezése szerint nem zárja ki a viszonylagos újdonságot az egészben vagy részben azonos megoldás korábbi hasznosítása, ha a vállalat a hasznosítást évekkel ezelőtt megszüntette és felújítását a megoldás ujbóli hasznosítását nem is tervezte.

Az adott esetben a felperes újítását 19?C-ben vezették be, szakértői vélemény szerint a felszerelt szerkezet négy évig lehetett működőképes. Kern javították, nem ujitották fel, nem tervezték felújítását, további megvalósitását.

Ezért az 197£-ban előterjesztett ujitási javaslat viszonylagos újdonságát teljes egészében meg lehet állapítani.

Ilyen esetben sem sértheti az újabb javaslat a korábli ujitó jogait és törvényes érdekeit. Tekintettel azonban az ujitás viszonylecos jellemére az ujitc nem élvezhet abszolút jogokat. így a korábbi ujitó csak akkor lephet fel a későbbi, ujitóval szemben, ha bizonyítani tudja, hogy a későbbi ujitó a megoldást részben vagy egészben tőle vette ét.

111