Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)

II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei

rosi Bíróság részben megalapozottnak talált.

A Fővárosi Bíróság rámutatott a következőkre:

1. / Az alperesnek a viszonylagos újdonság hiányára alapított védekezése téves.

Az a körülmény, hogy az alperes vállalat előtt ismert volt, hogy ezeket az öntecseket külföldön S-M kemencében öntötték, nem jelenti azt, hogy az alperes vállala ezt a megoldást akár alkalmazta, akár tervbevette: márpedig a viszonylagos újdonságot csak ez zárja ki,

A fellebbezési eljárás során csatolt alperesi okiratból csak annyit lehet megállapítani, hogy a megbeszélések során felmerült az a gondolat, hogy az öntést az S-M kemencében végezzék, de ezt elvetették. A tervbevétel ténye tehát nem bizonyított.

2. / Ami a javaslat kidolgozását illeti:

Nyomatékkai mutat rá a Fővárosi Bíróság, hogy az újítási javaslattól nem szabad olyan kidolgozottságot kívánni, mint amilyen a találmány szabadalmazásához szükséges. Az ellenkező álláspont a dolgozók.túlnyomó többsége elől zárná el az újítás lehetőségét.

Ahhoz, hogy a javaslat újításnak minősüljön elegendő, ha a megvalósítás utját-módját megjelöli a szükséges mértékben. Ha a javasolt eljárás ismert, akkor a közelebbi részletes leírás nem szükséges. Ennek a kívánalomnak a felperes újítási javaslata eleget tett.

5./ A javaslat nem járt minőségrontással. Való ugyan a bírósági szakértőnek a fellebbezési tárgyaláson előadott véleménye szerint, hogy az S-M kemencéből történő öntésnél kisebb a valószínűsége annak, hogy az öntvény belül van a kémiai szigorúbb analízis határokban, de ez végső soron nem jár a termék minőségének romlásá-106