Szilvay Géza: Iparjogvédelmi ismeretek 3 - Újítási jog ismeretek és bírósági gyakorlat újítási ügyekben (1985)
II. rész. Példák a bírói joggyakorlatból - 1. Az újítás fogalmi ismérvei
ban vizsgálati jelentést készített ezen a vasúti vonalszakaszon az üzemeltetés körülményeiről, amelyben kimutatta, hogy a személyszállítás vesztesége az évi 10 millió forintot meghaladja, ezért javaslatot tett a vasútvonal forgalmának közútra terelésére. Javasolta azt is, hogy a forgalomátterelés időpontjától kezdve a személyforgalmat a VOLÁIT bonyolítsa le. Tér.y, hogy ez az elképzelés nem került megvalósításra, elsősorban azért, mert az ipartelepek csatlakozó forgalmát biztosítani kellett, ezért a vonal nem volt teljesen megszüntethető. Maga a gondolat azonban a személyszállítás megszüntetésére, már évekkel a felperes javaslata előtt felvetődött, 1972 évben azonban nem volt megoldható. A felperes 1974 évi javaslata a személyforgalom megszüntetésére csupán azt indítványozta, amit az említett jelentés tartalmazott, ennek a gondolatnak.a megítélése pedig nem minősülhet alkotó jellegű megoldásnak. Az a körülmény, hogy a felperes ezt követően 1975 évben meglevő adottságok és lehetőségek felmérésével - a személy forgalom r észleges megszüntetését javasolta, adott esetben minősülhetett az újítás jogi feltételeit kielégítő üzemszervezési megoldásnak, e..nek a hasznosítása után díjazását meg is kapta. A fe-peres 1975» október 11-i javaslata azonban, amelyben 1974 évi újítási javaslatának újbóli f elülbir álatát kéri, újítási javaslatnak éppen úgy nem minősíthető, mint ahogy 1974-ben sem volt az, hiszen csupán egy olyan gondolatot /et fel, amely az alperes távlati fejlesztési terveiben már évek óta szerepel. Javaslatának tehát som viszonylagos újdonsága, sem alkotó jellege nincs, és lényegében megoldást sem ad. Az a körülmény ugyanis, hogy a személyszállítás megszüntetésével megszűnik az alperesnek egy olyan szolgáltatása, amely milliós nagyságrendű ráfizetéssel jár, közismert volt. már évekkel a javaslat megtétele előtt. A megoldás módja is ismert, hiszen vasúti forgalom hiányában a személyforgalmat 97
