Horváth Sándor: Iparjogvédelmi ismeretek 5 - Iparjogvédelmi dokumentáció és információ (1982)

III. Rész: A szabadalmi leírások

folyamatosan, illetve megközelítően ugyanennyi szabadalom leírását nyomtatták ki. Hás, nagyobb és iparilag fejlettebb országok ennél jóval több szabadalmi leirást /40-80 ezer darabot is/ bocsátanak ki é— vente. A Szabadalmi Tárba 1981-ben több mint 380 ezer kinyomtatott szabadalmi leirás és több mint 200 mikrofilm érkezett be más orszáígokból. A több millió szabadalmi leirás teljes tárolása, rendszerezése súlyponti feladat, mivel a szabadalmak műszakilag sokféle megoldást foglalnak magukban, amelyek a műszaki fejlesztést a gyakorlatban komoly mértékben segíthetik.

Ebből a szempontból - de sok más tekintetben is - nagyon fontos, hogy a szabadalmi leirásanyag tárolása, rendszerezése olyan legyen, nogy az azonos témakörre vonatkozó leírások könnyen és gyorsan megtalálhatók legyenek a gyűjteményben. Ehhez- nyújt segítséget a szabadalmi osztályozási rendszer, amely régebben szinte országonként más és más volt. A szabadalmi osztályozási rendszereket hosszú idő alatt dolgozták ki,

A legfontosabb és általában használt régebii szabadalmi osztályozási rendszerek a Hanna! of Classification /USA/, a Classification hey /brit/ és a Cruppeneinteilung der Patentklassen /német/, amelyeket a különböző országok átvettek és több-kevesebb módosítással használtak.

As idők folyamán a különböző osztályozási rendszerek a követelném}éknek azonban már nem feleltek meg, ezért 1954-től megkezdődött a lenz étkezi Szabadalmi ógztáiyozási rendszer /továbbiakban ÜSZŐ,' kidolgozása. Az KSIO első kiadázánar szövege a találm_nyi szabadéinak nemzetköti osztályozását tárgyaié 195**. eva Európai Konvenció javaslatai alapján készült és 19bő. szeptember l-től 1974, junius 30-ig volt érvényben.

A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozásról szóló 1971. évi Strassburgi Egyezmény, amely 1975. október ?-én lépett érvénybe, feladatul tűzte ki, hogy az KSZO-t a rendszer tőkéietesitése és a műszaki haladás követése végett időszakosan felül kell vizsgálni. Ennek jegyioen merült kiadásra az K3ZQ második szövege, amely 1974. julius 1—**1 197 , december 31-ig volt érvényben, I960, január l-től pedig az NSb~ hamaii.-: kiadásának szövege lépett érvénybe.

Az KSZO a szabadalmi dokumentumok /közzétett leirások, szerzői tanúsítványok, használat:’ minták/ nemzetközileg egységes osztályozási módja, amelynek eleőilexes célja a szabadalmi dokumentumok hatékony kutatási

?9