Horváth Sándor: Iparjogvédelmi ismeretek 5 - Iparjogvédelmi dokumentáció és információ (1982)
III. Rész: A szabadalmi leírások
III. RÉSZ A SZABADALMI LEÍRÁSOK 5. fejezet A szabadalmi leirás, mint dokimentumtipus 1. A leirás; szakirodalmi anyag A szabadalmi leirások - lényegében mint szakirodalmi anyagok - uj műszaki megoldásokat /berendezés, szerkezet, eszköz, technológia stb./ ismertetnek. Egy szabadalmi leirás azonban nemcsak általában vett szakirodalmi dokumentumnak tekinthető, amelyből információkat lehet szerezni, hanem olyan különleges szakirodalmi dokumentumnak is, amelyből a technika legújabb állását tükröző megoldások megismerésével egyidejűleg informálódni lehet arról is, hogy a szabadalom jogosultja mely szakmai területen rendelkezhet kizárólagos joggal a gyártásra, forgalmazásra stb. Egy szabadalmazott találmány újdonsága azonban időleges. Általában újnak tekinthető egy találmány a szabadalmazási eljárás megindításának idején, de rövidebb-hosszabb idő eltelte után ugyanabban a tárgykörben - a gyorsuló fejlődés következtében - újabb megoldásokat találnak fel és szereznek mások is jogvédelmet az újabb és már fejlettebb megoldásokra. Egy konkrét szabadalmi leirásban foglalt megoldás egy idő után tehát már nem tekinthető újnak, viszont mint szabadalmi oltalomban részesített megoldás az oltalmi idő fennállásáig értéket jelent a szabadalom jogosultja számára. A szabadalmi leirás tehát mint dokumentumtipus annyiban egyezik más, nyilvánosságra hozott szakirodalmi dokumentummal, hogy valamilyen berendezést, szerkezetet, eljárást stb. ismertet: eltér viszont attól annyiban, hogy tárgyra szabadalmi oltalom alatt állhat. Egy szabadalmi oltalom alatt álló megoldás leirása mint általános szakirodalmi dokumentum a következő ismérvekkel rendelkezik: megadja a műszaki megoldás cimét; ismerteti a korábban elért technikai szintet; kidomborítja a szabadalmazott megoldás uj vonatkozásait; részletesen ismerteti a megoldást úgy, hogy azt a szakemberek nehézség nélkül meg tudják valósítani. 23
