Lontai Endre - Mádi Csaba: Iparjogvédelmi ismeretek 9 - Licenciaforgalmi ismeretek (1981)
III. Műszaki-szellemi termékek és a vállalat
pont alatt ismertetett kutatást, a szellemitermék-gazdálkoáás feltételezi a c), e), g) tipusu körültekintést, a piacpolitika kidolgozása — megfelelő maszaki szinvonalat feltételezve — nem valósulhat meg a vizsgálódások b), d), f), illetve g) pOD- tok alatt jelzett körének figyelembe vétele nélkül. A szabadalomkutatás eredményeinek hasznositása műszaki- jogi-közgazdasági megfontolásokat egyaránt igényel, igy több szakterület művelőinek összefogását feltételezi. Az informálódás, piackutatás forrásai igen sokrétűek lehetnek, és több iparjogvédelmi, kereskedelmi intézmény, vállalat segítsége vehető igénybe. Alapvetőnek itélbető azonban olyan hozzáállás, szemléletmód kialakulása, amelyik a fejlődési kényszer és a piaci igények nyomása alatt megköveteli, természetesnek érzi az ilyen természetű piaci előrelátást és lehetőségvizsgálatot. Amellett, hogy a szabadalomjogi kérdések alapos, kimerítő körüljárása több szakterület művelőjének együttműködését igényli, rendkívül fontos annak hangsúlyozása, hogy a műszaki-szellemi ismereteket létrehozó és felhasználó kutatóintézetek, vállalatok és azok külkereskedelmi értékesítésében résztvevő külkereskedelmi vállalatok között is a megfelelő koordinálás, informálás, együttműködés jöjjön létre. 5. Műszaki-szellemi termékek árképzésének egyes kérdései 5.1 Az árképzés jelentősége és problémái A külkereskedelmi ügyletkötéseknél mindig az ár as a központi kategória, amelyben kifejeződik az adott áru (szolgáltatás) minősége, a felhasználó (fogyasztó) értékítélete, a kereslet-kinálat pillanatnyi állapota, valamint az üzletkötésre jellemző kondíciók sokasága (szállítási határidő, paritás, fizetési feltételek stb.). A világpiacon a magyar exportőrök, illetve importőrök elsősorban árátvevők, azaz nem maghatározói, hanem követői, elfogadói a világpiacon uralkodó 19M 55
