Lontai Endre - Mádi Csaba: Iparjogvédelmi ismeretek 9 - Licenciaforgalmi ismeretek (1981)
I. A nemzetközi licenciaforgalom tendenciái
se, hullámzásai nem szakíthatok el a nemzetközi általános politikai kiima hőfokváltozásaitól. A világ licencia- és know-how-kereskedelme dinamikus fejlődéssel jellemezhető. 1965-ban (becslések szerint) 2, 1980-ban 11 milliárd dolláros forgalom alakult ki. Az alapvető erővonalakat 1975-ben a következő megoszlási viszonyszámokkal lehetett jellemezni. A fejlett tőkés, szocialista és fejlődő országok a világ licenciaexportból származó bevételeiből 98- 2-0 %-kal, kiadásaiból — ugyanebben a sorrendben — 80-6-14 %-kal részesedtek. A technikai gravitációnak az 1970-es évek végén kialakult erővonalait a tőkés világpiac példáján érzékeltetjük. Szék az erővonalak az egyes országokat, illetve régiókat "kötik össze" egymással. Technikai gravitáció alatt adott ország műszaki-szellemi potenciáljának kisugárzását érthetjük, melynek erősségét jelzi, hogy milyen volumenű és arányú bevételre tesz szert műszaki-szellemi ismeretei különböző formákban történő exportja révén. "Negativ technikai gravitációt" (sajátos kötődést, ráutaltságot) jelent, ha egy ország technikaimportra többet fordit, mint amekkora bevételre tesz szert ugyanabban az időszakban. Adott időpontban tehát a licencia és kno-w-howkereskedelem egyenlegének előjele dönti el, hogy valamely ország vagy országcsoport a nemzetközi technikai gravitációs erőtérben a vonzásközpont, vagy a bolygó szerepét játssza-e. A technikai gravitáció erővonalai különböző irányúak és erős- 3égüek az egyes országok között, amennyiben iparáganként, vállalatnagyság függvényében, vagy pl. a vállalatok tulajdoni hovatartozása szerint vesszük őket vizsgálat alá. Ahogy a tömegvonzás arányos a tömeggel, a technikaexport volumene — illetve az abból származó bevétel — pozitív korrelációban van az adott ország gazdasági potenciáljával, az adott ország vállalatai által kézbentartott külföldi tőkeberuházások volumenével, az országnak a nemzetközi szellemi tőke-áramlásban játszott közvetítő szerepével, s nem utolsó sorban a tudományos K+F ráfordítások volumenével és hatékonyságával. 10 954
