Lontai Endre - Mádi Csaba: Iparjogvédelmi ismeretek 9 - Licenciaforgalmi ismeretek (1981)
IV. A licenciaszerződések szabályozása Magyarországon
ciaszerzódésben adott engedély nyilván a szabadalomra épül. Nem kizárt azonban, bogy olyan országra nézve is kössön hasznositási engedélyt, ahol találmányát nem szabadalmaztatta. Itt a találmány know-hovs-nak minősül. Sajátos problémák merülnek fel a nemzetközi licenciaszerződéseknél. Amennyiben a rendelkezni jogosait egyben — általános vagy ad hoc — külkereskedelmi joggal is rendelkezik, a kérdés egyszerű. A tipikus esetben azonban a külföldi partnerrel nem közvetlenül lép kontaktusba, hanem egy külkereskedelmi vállalat közvetítésével. Ennek is több formája lehet. Elképzelhető (ritkán), hogy a külkereskedelmi vállalat csak képviselő, tehát a szerződést a rendelkezni jogosult nevében köti a külföldi féllel. Az sem kizárt, hogy a rendelkezési jogot (akár átruházás formájában) megszerzi és igy lép fel a külföldi piacon. A leggyakoribb azonban a bizományi forma alkalmazása. Ilyenkor a külkereskedelmi vállalat a saját nevében, de megbízója javára köti a külföldi féllel a megállapodást. Annak érdekében, hogy a tulajdonképpeni iicenciaadó és licenciavevő szükséges jogait vagy kötelezettségeit biztosítsa, szükséges ennek a szerződési feltételekben történő megfelelő rögzítése. Természetesen nem csupán formális érdekek fűződnek ehhez. A külkereskedelmi vállalat ritkán rendelkezik olyan mélyreható műszaki ismeretekkel, mint a megbízója. Ahhoz, hogy pl. a betanítás, a honosítás stb. megnyugtató megoldást nyerjen, rendszerint elengedhetetlen az érdekelt felek közvetlen kontaktusának megszervezése. Ezért a belföldi licenciaadó vagy licenciavevő (szakembereinek) közreműködési lehetőségeit kellően biztosítani kell a licenciaszerződésben . A fentiek értelmében tehát nem csupán a licenciaadói jogosultságot kell a szerződésben rögzíteni, hanem kívánatos annak alapját is megjelölni, pl. hogy milyen alapon 100 1954
