Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Tanulmány és joggyakorlat az árujelzők területén

rint foglalta össze: 1/ a címkézések korrekt rendjét biztosító intézke­dései, ideértve a megfelelő társadalmi ellenőr­zést is, 2/ a félreértés kiküszöbölését biztositó adatok feltüntetésének rendje, vagyis a szükséges és hasznos információk megadásának előirása, 3/ az árak feltüntetése, különösen az élelmiszerek tekintetében, a mennyiségi (súly-) adatok egy­idejű megadása mellett, 4/ meghatározott termékek megfelelő terjedelemben és minőségi normák szerinti piacra bocsátása. Speciális kérdés - elsősorban tőkés viszonyok kö­zött - a lebecsülő állítások és az összehasonlitó hirdetések alkalmazása. Az ilyen cselekmény nem tekinthető csupán a ver­senytársakat sértőnek, az a fogyasztók szempontjából is hátrá­nyos, megengedhetetlen. Az összehasonlitó hirdetés még akkor is helytelen, ha valóságos tényeken alapul, tehát nem valót­lan, megtévesztő állitás, mert a versenytárs (védjegyének, ne­vének) emlegetése káros, indokolatlan befolyást gyakorolhat a vásárlóra. Egyéb tisztességtelennek tartott magatartások - amelyek ugyancsak elsősorban tőkés országokban tapasztal­hatók - tekintetében is általános a nézet, hogy azok a fo­gyasztóvédelem szempontjai miatt is megengedhetetlene к. így például a versenytárs tőszomszédságában uj üzleti tevékenysé­get kezdeményezni, vagy bizonyos termékek vásárlására a fo­gyasztót árkedvezmény vagy ajándék felajánlásával rábírni, mert pszichológiai hatásuk következtében az ilyen magatartások erősen kényszerítők a vásárolni nem szándékozó vevőre. Az ilyen cselekményeket legalább olyan módon korlátozni indokolt, hogy a vevőnek módja, ideje legyen átgondolni a vásárlásra irányuló szándékát. Az 1923. V. számú, a tisztességtelen verseny elleni védekezésre vonatkozó, jelenleg is hatályos magyar jogszabály 4580 96

Next

/
Thumbnails
Contents