Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Tanulmány és joggyakorlat az árujelzők területén
tozó vállalatok közös megkülönböztető jelzése. Jellegzetessége - többek között, - bogy olyan termékek, illetőleg szolgáltató sok megjelölésere szolgál, amelyeknek jellemzőik, vagy minőségük azonos. Az egyéni védjeggyel ellentétben tebát az együttes védjegy kifejezetten garantálni tartozik az áruk azonos jellem zőit. A magyar védjegytörvény rendelkezései e funkció betöltésének érdekében intézkednek, rögzitve, hogy csak önálló jogi személy (ez idő szerint jellegzetesen tröszt) jogosult kollektiv védjegyre, továbbá, hogy az azzal ellátott áruk minőségét, jellemzőinek meglétét a szervezet ellenőrizni tartozik, meghatározott módon. Az úgynevezett tanusitó védjegy intézménye kevésbé általános, csupán bizonyos, elsősorban angol jogrendszerü országokban létezik. Nagyon gyakran állami, vagy az állam által ellenőrzött szerv a jogosultja. E védjegyek meghatározott minő ségnek vagy jellemzőknek megfelelő termékekkel kapcsolatban al kalmazhatók. Ilyen vonatkozásban tehát rendeltetésük megegyezik az együttes védjegyével, az eltérés aboan áll, hogy amig az előzőket csak pontosan meghatározott - a védjegyjogosult szervezethez tartozó - vállalatok alkalmazhatják, a tanusitó védjegyet bárki, ha terméke megfelel az előirt követeIményeкne к. Nyilvánvaló, hogy e két védjegy-fajta kedvező a fogyasztóvédelem szempontjából, hiszen garanciát nyújt azokban az esetekben, amikor különböző vállalatok azonos védjeggyel ellátott termékei kerülnek a piacra. A WIPO munkabizottság keretében is az a nézet alakult ki, hogy mind a kollektiv-, mind a tanusitó védjegyek alkalmazása célszerű, előnyös a vásárlók vagy a szolgáltatást igénybe vevők számára. Mint említettük, az együttes védjegyek tekintetében a jogszabályi rendelkezésünk megfelelő, sajnálatos módon azonban az érdekelt belföldi szervek e lehetőséget igen ritka esetben és nem kellő hatékonysággal veszik igénybe. 4580 90
