Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)

Tanulmány és joggyakorlat az árujelzők területén

is hivatkozott az eljáró francia biróségok előtt. A nyugatné­met országi - paralellimporttal kapcsolatos - "Cinzano" véd­­jegy jogtalan használata miatti eljárás során is mérlegelte a biróság azt a körülményt, hogy a védjeggyel jogtalanul ellá­tó о о ital minősege a védjegy:cg osult :e:o;íeoeí sóinvonala alatti volt. A közismert "Tungsram"-perben is mint súlyosbító Körülményt értékelték a bírósagok, nogy a védjeggyel jogtala­nul ellátott áruk minősége nem volt megfelelő. Heg állapíthatjuk tenét, hogy a védjegy alkalmazásá­nak nem előfeltétele az áru - abszolút vagy önmagémoz viszo­nyított - minőségi színvonala, azonban a védjegyjogosult he­lyes üzletpolitikájából, gazdasági érdekeiből következik, nogy a piacon bevezetett védjeggyel ellátott áruk minőségi színvo­nalát fokozott figyelemmel kisérje. A mas^ar védjeayjogszabályok áru-minős is­se - esel A védjegyekről szóló 1969. évi IX. törvény a védje­gyek és a minőség kérdését három vonatkozásban érinti: a/ Az oltalomból kizárja az olyan meg jeldlésexet, amelyek kizárólag az áru minősegét tüntetik fel 7t. 2. § /3/ b/.) A csupán minőséget kifejező tartalmú jelzés ugyanis nem alkalmas az áruk egymástól való megkülönböztetésére. A minőse­get jelölő adat szert sem foglalható le kizárólagos joggal, mert a minőség feltüntetésének lehetőségét minden termelő 'ke­reskedő) számára biztositani kell. A jogszabály te.tát nem te­kinti azonosnak a védjegy és minőségjelző fogalmát, sőt - ez­­pen a védjegy alapvető funkciója, a megkülönböztető szerep biz t ősit áss érdekéten - intézkedik a fenti értelemben es tesz ha tározott különbséget. t/ Az együttes (kollektiv) védjegyre vonatkozz szabályozás is közvetlen kapcsolatban áll a védjegy minőség­ei 580 67

Next

/
Thumbnails
Contents