Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Árujelzők
A Párizsi Uniós Egyezmény védjegye kre vonaokcrc rer-lelkezései A legszélesebb körű nemzetközi iparjogvédelmi megállapodás a Párizsi Uniós Egyezmény, amelyet 1583-ban Kötöttem, és amelynek elöirásai kiterjednek az ipari tulajdon valamenynyi tárgyára, ezek között a védjegyekre is. (Az egyezmény jelenleg hatályos - stockholmi - szövegét hazánkban az 1970. évi 18. tvr. iktatta törvénybe.) A védjegyek nemzetközi lajstromozására létesült Madridi Megállapodás A Nemzetközi védjegyoltalom jogalapját az ipari tulajdon oltalmára kötött Párizsi Uniós Egyezmény (a továbbiakban: Főegyezmény) keretében létesült szőkébb, Madridi Megállapodás teremtette meg. A védjegyeknek az árucsere során betöltött fokozott nemzetközi szerepére figyelemmel ugyanis már a múlt század végén felmerült az igény a védjegyoltalom több országban, könnyített - egyszerűbb és olcsóbb - eljárással történő megszerzési lehetőségének biztosítására. E célból jött létre az emlitett mellékegyezmény, a Madridi Megállapodás. A Madridi Megállapodás tagjai - tekintve, hogy az a Párizsi Uniós Egyezmény keretében létesült -, csak olyan államok lehetnek, amelyek a Főegyezménynek is résztvevői. A Megállapodás lényege, hogy a csatlakozott országok polgárai és az azokkal egy tekintet alá esők a származási országokban oltalom alatt álló védjegyeikre egyetlen erre irányuló kérelem előterjesztésével oltalmat riztosithatnas a Megállapodásban résztvevő többi ország területén, anélkül, hogy az érintett országok nemzeti hivatalait külön-külön meg kellene keresniük. A nemzetközi véd jegy be jelentés - és jogfenntartás - tehát lényegesen egyszerűbb eljárás:, ezen túlmenően pedig olcsóbb védjegyoltalmat tesz lehetővé. A Madridi Megállapodás alapján 4580
