Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Versenyjog
Nem lehet kétséges, hogy a készletező vállalatok részéről káros a gazdasági erőfölénynek olyan módon való kihasználása, hogy ezzel a felhasználó iparvállalatoknak kárt okozzanak, a piacot szándékosan, vagy a szerződéskötés megtagadásából szükségszerűen bekövetkező helyzet folytán megosszák, vagy felosszák, egyes felhasználókat, megrendelőket a beszerzési lehetőségekből kizárjanak. Ennek a helyzetnek megszüntetése, minthogy a rendelkezésre álló nyersanyagokkal és a piac kereslet-kinálat törvényeinek alakulásával áll összefüggésben, nem könnyű feladat és csak hosszabb távon oldható meg mindenekelőtt azzal, hogy a nyersanyag forrásokat, a gyártó müvek számát növeljük, továbbá megteremtjük a többféle beszerzési forrás közötti választás lehetőségét. Ezenkivül olyan jogi szabályozás bevezetése is indokoltnak látszik, amely nem engedi meg a szállitás megtagadását olyan esetekben, amikor annak nyomós gazdasági oka nincs, hanem a monopol helyzetből eredő erőfölény diktálja azt. A teljesség kedvéért meg kell említenünk, hogy nem minden monopol helyzet káros a gazdaságban, hiszen bonyolult szerkezetű, ritka nyersanyagból készített termék több helyen való előállítása esetleg több kárt okoz az egy gyártómű monopol helyzetének megszüntetésénél. A monopol helyzettel való visszaélés, az ebből fakadó előnyök egyszer ügyeskedő, máskor kifejezetten jogszabályellenes kiaknázása mindenképpen megzavarja a gazdasági életet, a gyengébb gazdasági félnek kifejezett anyagi kárt okoz, ezenkivül morális hátrányt is jelent, gátolja a termelés egészséges növekedését. A monopolhelyzettel való visszaélést a felsorolt okok miatt a gazdasági verseny káros jelenségének kell minősítenünk és amennyiben árt a közérdeknek, a tisztességtelen versenycselekmények közé kell sorolnunk. A tisztességtelen verseny jelenségek körében tehát nem lebecsülendő hely jut a monopűlhelyettel való visszaélés elleni küzdelemnek. 4580 128