Bognár Istvánné - Takáts Endre: Iparjogvédelmi ismeretek 4 - Védjegy- és ipari mintajog, versenyjog (1980)
Versenyjog
Az S2V6S tisztssssgtelsr cse^ekmenyeis ^ ^gellenes volta mindenekelőtt sérti természetesen a versenytárs ériedéit, aki fel is lép szükség esetén a jogsértővel szemben. 3ajta kivül azonban a tisztességtelen verseny cselekmény sós esetben az egész fogyasztó közönséget érinti, meg tovább menve, az egész népgazdaság érdeseit sérti. Lehetővé kell tehát tenni nemcsak egyes versenytársaknak vagy fogyasztóknak jogaik érvényesitéset, hanem meg kell adni ezt olyan szervezeteknek is, amelyek a társadalom és az állam érdeseit közvetlenül képviselik, heg sell esliteni ezen a téren a "fogyasztók tanácsát", amely mint- szakszervezeti érdekképviseleti szervezet, eddig is többször felemelte szavát társadalmi vonalon a fogyasztók képviseletében. A minőségellenőrző intézetek, más állami felügyeletet gyakorló szervezetek és a minisztériumok ugyancsak alkalmasak arra, hogy jogot kapjanak bizonyos igények érvényesitésére és szankciókat alkalmazzanak tisztességtelen cselekményekkel dolgozó gazdasági szervezetek ellen. A tervezett uj szabályozás akkor válik valóban hatékonnyá és a f ogyasztói érdekek igazi hathatós képviselőjévé, ha az uj törvény az emiitett megoldásokkal a közösségi érdek képviseletének jogával ruházza fel a felsorolt szervezeteket tisztességtelen verseny cselekmények ellen. 2. A tisztességtelen verseny jellegzetes esetei és a magyar birci gyakorlat A törvény alkalmazására elsősorban akkor kerülhet sor, na a társadalom általános erkölcsi felfogása elitáli a kifogásolt cselekményt és ha egy vállalat másik versenytársának kivan ártani, számára hátrányos helyzetet teremteni, tehát ver seny érdeket veszélyeztet magatartásával. A kifogástalan minőségben, jó használati értékkel előéllitott áru forgalombanozatala előbc-utóbb jó hírnevet (goodwill) biztosit a gyártó vállalatnak a pi-coc. A íolyama- 4530 113
