Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
III. A vállalatok között létrejövő nemzetközi együttműködési megállapodások és a nemzetközi gazdálkodó szervezetek keretében felmerülő iparjogvédelmi kérdések
sok mellett, illetve azok alapján számos nemzetközi gazdálkodó szervezet is létrejött. A KGST keretében a nemzetközi szervezetek széles hálózata alakult .ki vállalat—(intézet) közi sikon is. E közös szervek egyrésze a tudomán.yos-EÜszaki tevékenység végzésére alakult nemzetközi szervezet: közös laboratóriumok, ideiglenes teamként működő nemzetközi tudóskollektivák, nemzetközi tudományos-kutató intézetek és tervező-szerkesztő szervezetek (pl. a Dubnában működő Egyesitett Atomkutató Intézet), más részük nemzetközi tudományos-termelési egyesülés (Interatomenergo, Interhimvolokno, Intertextilmas, Interetalonpribor, Interatominstrument stb.). E közös szervek egy része jogalanyiság nélküli nemzetközi szervezeti sejt (pl. tudóskollektiva), más részük a vállalatközi nemzetközi gazdálkodó szervezetek kategóriájába sorolható. Nemzetközi szervező funkciót gyakorolnak a tudományosműszaki együttműködés terén az un. koordinációs központok, amelyek a KGST tagországok tudományos-kutató szervezeteinek munkáját hangolják össze. A fejlett tőkés országok és a fejlődő országok vonatkozásában is a külkereskedelmi jogszabályok meghatározott feltételekkel lehetővé teszik közös vállalatok alapítását. A nemzetközi együttműködés során létrejövő közös szervek vonatkozásában felmerül az a kérdés, hogy az iparjogvédelmi tevékenységnek az adott közös szervezeten belül történő végzésére milyen szabályok irányadók. E feladatokat általában a közös szervezetek megfelelő belső szabályzataiban (statútumában) célszerű rendezni. Az alábbiakban áttekintjük azokat az iparjogvédelmi feladatokat, amelyek a közös nemzetközi gazdálkodó szervezetek - különösen a KGST keretében létrejött szervezetek - tevékenysége során jelentkeznek. 1327 72
