Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
A közösségi szabadalomnak jogilag egységes jellese van. Ez azt jelenti, hogy azonos hatállyal bir valamennyi tag ország területén és csak az összes tagország egészére nézve engedélyezhető, ruházható át, semmisíthető meg és veszítheti el érvényét. A közösségi szabadalom igénylése tekintetében a tagország ok^csaF~i)M.yüfeMUbfc!ü Jel Ol'Trg'tflg“Tfl'ST. Ha a bejelentő csak egy vagy néhány országot jelöT"'“meg, ezt úgy kell tekinteni, mintha valamennyit megjelölte volna. A Luxemburgi Egyezmény nem korlátozza a tagországok jogát nemzeti szabadalmak engedélyezésére. Ennek következtében az Európai Gazdasági Közösség vonatkozásában a bejelentők előtt a jövőben két lehetőség nyilik meg: igényelhetnek nemzeti szabadalmat vagy közösségi szabadalmat választásuk szerint. A nemzeti szabadalom érvényét veszti, hogy ugyanarra a találmányra ugyanannak a bejelentőnek közösségi szabadalmat ad.nak. A Luxemburgi Egyezmény keretébe tartozó eljárások lefolytatása a tagországok speciális közös szerveinek hatáskörébe tartozik. Ide tartoznak a- szabajalmi adminisztrációs osztály,- a megsemmisitési osztályok,- a megsemmisitési tanácsok. E szervek tevékenységét az Adminisztrativ Tanács bizottsága ellenőrzi. Bár az eljárások alapvetően e szervekben koncentrálódnak, meghatározott feltételek megléte esetén a nemzeti biróségok megsemmisíthetik a közösségi szabadalmat és bitorlási ügyekben is eljárhatnak. A közösségi szabadalmak jogot adnak tulajdonosaiknak arra, hogy harmadik személyeknek megtiltsák a találmányok közvetett vagy közvetlen hasznosítását. A közösségi szabadalomra kizárólagos vagy nem kizárólagos licencia adható. Ezenkívül a Luxemburgi Egyezmény bevezeti a közösségi szabadalmak tekintetében is a törvényes licencia 1327
