Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
Bevezetés
A NEMZETKÖZI IPARJOGVÉDELMI KAPCSOLATOK JOGI SZABÁLYOZÁSA Bevezet és Országunk adottságai miatt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok meghatározó szerepet töltenek be a magyar gazdasági fejlődésben. Közismert országunk exportorientáltsága, amelynek következtében nemzeti jövedelmünk jelentős hányada a külgazdaságban realizálódik. Aktivan résztveszünk a szocialista gazdasági integráció elmélyitésében, a hosszutávu célprogramok megvalósításában. A két- és többoldalú gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok elmélyítése során arra törekszünk, hogy újabb, hoszszabb távú gazdaságos együttműködési lehetőségeket tárjunk fel a kutatás-fejlesztés- termelés- értékesítés terén. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesítjük a gazdasági kapcsolatokat a fejlett tőkésorszégokkal, valamint a fejlődő országokkal. Az áruforgalom bővitése mellett előtérbe helyezzük a piackutatásra és a korszerű termelés-szervezésre is kiterjedő hosszutávu termelési és kooperációs együttműködést. A nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok fejlődésével párhuzamosan, a nemzetközi együttműködés részeként intenziv nemzetközi iparjogvédelmi kapcsolatok is kialakulnak, amelynek alanyaiként magánszemélyek (főként feltalálók), gazdálkodó szervezetek és államok egyaránt megjelennek. A nemzetközi kapcsolatok intenzitását mutatja pl. a kölcsönös bejelentések száma. A magyar szabadalmi, védjegy, ipari minta eljárásokban a bejelentők jelentős hányada külföldi állampolgár, illetve külföldi jogi személy (gazdálkodó szervezet). 1327 5
