Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
ivaros vagy nerc ivaros szap or it óanyag ét -ilyenként- кегевке delmi forgalombahozatali céljára termelni, eladni és kereskedelmi forgalomba hozni. Az oltalom elnyerésének feltétele az újdonság vagy megkülönböztető jelleg, az egyneműség, állandóság és a megfelelő fajtaelnevezés. Az Egyezmény rendelkezéseket tartalmaz az egyenlő elbánás elvének és az elsőbbség kedvezményének alkalmazására. К/ Iparjogvédelmi együttműködés a KGST keretében 1. Az 1949-ben alakult Kölcsönös Gazdasági Segitség Tanácsának célkitűzése az Alapokmány 1. cikke szerint az, hogy "a tagállamok erőfeszítéseinek összefogása és egybehangolása utján elősegítse a tagállamok együttműködésének további elmélyítését és tökéletesít ését, a szocialista gazdasági integráció fejlődését, a népgazdaság tervszerű fejlesztését, a gazdasági és műszaki fejlődés meggyorsítását, a kevésbé fej lett iparral rendelkező államok iparosítási szintjének emelését, a munka termelékenysége szakadatlan emelkedését, gazdasá gi fejlettségi színvonaluk fokozatos közeledését és kiegyenlítődését és népeik jólétének állandó növelését." A KGST keretében folyó együttműködés kezdeti szakaszának fő tartalmát a külkereskedelem fejlesztése, valamint a műszaki dokumentációk és . tapasztalat ok (ezek között a találmányok) ingyenes cseréje képezte a KGST 1949« évi (II.) szófiai ülésén hozott határozat alapján. Az ötvenes évek közepétől kezdődött el az együttműködés fejlesztése a materiális termelés körében a specializáció és kooperáció, valamint a tervkoodrináció módszerei révén. Eb ben az időszakban alakult ki a KGST tagországok tudományos-ku tató és tervező-szerkesztő szervei közötti együttműködés uj formája: a tudományos-műszaki problémák közös, sokoldalú erőfeszítéssel való megoldása. 1327 48
