Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
3. C sze ke ró: Vegyészet és kohászat 4. D széke ió: Textil-papíripar 5. E szekció: Helyhez kötött létesítmények 6. F szekció: Mechanika, világítás és fűtés 7. G szekció: Fizika 8. H szekció: Villám osság Az osztályozás! jelzetet száma meg közelítőleg 51.000. Az egységes osztályozás neve: "Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás" (NSzO). (A Megállapod ás alapján létrejött Unió közkeletű rövidítése: ГРС.) Maga az osztályozási rendszer nem képezi szerves részét a Megállapodásnak, mivel annak nagy terjedelme következtében problematikus lett volna a kihirdetése az aláiró vagy csatlakozó országok hivatalos közlönyeiben. A Megállapodásban elfogadott Nemzetközi Szabadalmi Osztályozást minden ország fő vagy kisegitő rendszerként alkalmazhatja, vagyis jogosult esetleges nemzeti osztályozási rendszerét is fenntartani az NSZO alkalmazása mellett. A legfontosabb kötelesség, amelyet a Megállapodás a nemzeti iparjogvédelmi hatóságokra ró az, hogy kötelesek a találmány NSZO jelzetét feltűntetni a szabadalmakra, szerzői tanúsítványokra, használati mintákra és használati tanúsítványokra vonatkozóan közzétett leírásokon, közleményekben. Ez alól a kötelezettség alól csak azok az országok mentesülnek, ha a csatlakozásnál fenntartással éltek, amelyek a találmányokkal kapcsolatban semmiféle vizsgálatot nem végeznek. Az NSZO felülvizsgálata és egységes alkalmazásinak elősegítése érdekében a Megállapodás Szakértői Bizottságot állit fel, amelynek feladata az étosztályozás elősegítése, az NSZO módositasa és kiegészítése. A Bizottság határozatait az NSZO módosításaival kapcsolatban a Nemzetközi Iroda közli a külön unió tagországainak nemzeti hivatalaival és a módosítások az értesítés elküldésétől számított 6 hónap múlva lépnek hatályba. A módosításoknak az NSZO rendszerébe való beépítéséről és közzétételéről a Nemzetközi Iroda gondoskodik. 1327 46
