Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
kiállítások elsőbbségét viszonosság esetén hazai meghirdetés nélkül is elismerjük. Az Egyezmény előírja az Unió tagországai számára speciális iparjogvédelmi hivatal fenntartását és iparjogvédelmi hivatalos lap megjelentetését. A fenti áttekintésből kiviláglik, hogy az Egyezmény elsődleges célja az, hogy előmozdítsa az iparjogvédelmi jogok biztosítását- külföldön (az egyenlő elbánás elve, uniós elsőbbség intézménye stb.) illetve, hogy az egyes országok iparjogvédelmi szaoályait bizonyos általános elvek, közös szabályok kimondásával közelítse, a szabályozás lehetőségét meghatározott keretek között tartsa és igy a jogosultak jogainak hatékonyságát a korlátozási lehetőségek behatárolásával garantálja. Az Egyezmény felülvizsgálatára 1980-ban és 1981-ben Genfben, illetve Nairobiban diplomáciai értekezletet hivtak össze. Az Egyezmény felülvizsgálatának előkészítése a fejlődő országok kezdeményezése alapján több évig folyt a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében. A felülvizsgálat kapcsán a fejlődő országok törekvése alapvetően három irányú:- Megkülönböztetett elbánást biztositó kedvezményeket kivánnak bevezetni a fejlődő országok állampolgárai és gazdálkodó szervezetei számára (pl. illetékkedvezmény, hosszabb elsőbbségi idő révén). A hagyományos eszközöknél hatékonyabb intézkedési lehetőséget kivánnak teremteni a fejlett országok cégei részére általuk engedélyezett szabadalmi jogok korlátozására (pl. a kényszerengedély, importkorlátozás fokozott felhasználása utján).- Intézményes jogi-műszaki segitségnyujtást igényelnek a fejlődő országok nemzeti iparjogvédelmi tevékenységének fejlesztése érdekében. A Szovjetunió és más KGST tagországok a fejlődő országok jogos igényeinek támogatása mellett azzal az igénnyel lép- 1327 34
