Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
С/ A nemzetközi szervezetek fogalma A nemzetközi szervezetek a tevékeny és állandó nemzetközi együttműködés keretéül szolgáló intézmények, amelyeket rendszerint államok többoldalú nemzetközi szerződése (un. alapokmány) utján hoznak létre meghatározott cél érdekében. A nemzetközi szervezeteket több szempontból osztályozhatjuk. Mindenekelőtt megkülönböztetünk államközi (kormányközi) és nem kormányközi nemzetközi szervezeteket. Az iparjogvédelem terén államközi szervezetnek minősül a Szellemi Tulajdon Világszervezete, nem kormányközi szervezetnek tekinthető viszont pl. a Nemzetközi Iparjogvédelmi Egyesület (AIPPI), a Feltalálók Szervezeteinek Nemzetközi Szövetsége (IFIA), a Szabadalmi Ügyvivők Nemzetközi Szövetsége (FICPI). A fenti megkülönböztetés mintájára beszélünk a KGST keretében államközi gazdasági szervezetekről (pl. Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank) és vállalatközi nemzetközi gazdálkodó szervezetekről (pl. Intertextilmas, Intermetal, Agr omas). A nemzetközi szervezeteket megkülönböztetjük a részes államok köre, száma szerint, s ennek megfelelően beszélünk univerzális vagy partikuláris ill, regionális nemzetközi szervezetekről. Univerzális, egyetemes nemzetközi szervezetnek tekintjük az Egyesült Nemzetek Szervezetét, amelynek elvileg a világ valamennyi állama tagja lehet. Regionális ill. partikuláris jellegű szervezet pl. az Európai Gazdasági Közösség, amelynek tevékenysége csupán az államok szükebb körére korlátozódik. Az egyes nemzetközi szervezetek rendszerében, illetve belső struktúrájában elsősorban funsció szerint tehetünk különbséget a több-kevesebb önállósággal rendelkező egyes szervezetek, illetve belső szervek között. Ebből a szempontból meskülönböztetünk alapvető és ágazati képviseleti szerveket, 1527 21
