Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
II. Az államok között létrejövő iparjogvédelmi nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek
II AZ ÁLLAMOK KÖZÖTT LÉTREJÖVŐ, IPARJOGVÉDELMI VONATKOZÁSÚ NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKi ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEK AJ A nemzetközi szerződés .fogalma A nemzetközi szerződés nemzetközi jogalanyok között létrejött olyan megállapodás, amely nemzetközi jogok és kötelezettségek létrehozására, módositására vagy megszüntetésére irányul. A fenti fogalommeghatározás legfontosabb elemei: 1. A nemzetközi szerződés nemzetközi jogalanyok, államok, illetve nemzetközi szervezetek között jön létre. A nemzetközi szerződés általában államközi (kormányközi) szerződés, az államokon kivül azonoan nemzetközi szervezetek is köthetnek nemzetközi szerződést. 2. A nemzetközi szerződés a felek akaratmegegyezését, konszenzusát fejezi ki, amely a továbbiakban kötelezi őket (A ’’pacta sunt servanda” elve). 3. A nemzetközi szerződés nemzetközi jogokat és kötelezettségeket érint, szemben a polgári jogi szerződéssel, amelynek tartalmát polgári jogok és kötelezettségek alkotják. Nemzetközi jogalanyok között nem minden esetben jön létre nemzetközi szerződés, adott esetben a szerződés az egyik vagy másik állam polgári jogénak hatálya alá tartozó polgári jogi szerződésnek minősülhet. (Pl. ha az egyik állam vagy nemzetközi szervezet egy másik államtól ingatlant vásárol, vagy bérel a követség vagy a szervezet székháza céljára.) 1327 15
