Bobrovszky Jenő: Iparjogvédelmi ismeretek 8/1 - Nemzetközi iparjogvédelem (1980)
I. A nemzetközi magánjog iparjogvédelmi vonatkozásai
tás helyének joga (lex loci usus), a szerződéskötés helyének joga (lex loci contractus ), a jogsértés elkövetési helyének joga (lex loci delicti commissi), az eljáró fórum joga (lex fori). A Magyarországon hatályos nemzetközi magánjog alapvető szabályait az h-979» évi 1J>. sz. tvr. tartalmazza. Emellett számos nemzetközi magánjogi szabályt tartalmaznak egyes két- és többoldaiu nemzetközi szerződéseink. Figyelemmel arra a körülményre, hogy a szellemi alkotások nemzetközi védelmét mind a szerzői jogban, mind az iparjogvédelem területén egyezmények hálózata biztositja, a jogszabály e körben csak a legalapvetőbb elvek meg állapítására szorítkozik. В/ A területi elv és más kapcsolóelvek viszonya A tvr. 20 §-a az iparjogvédelem terén uralkodó területi (territorialitási) elvnek megfelelően kimondja, hogy a feltaláló és jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták, illetőleg ahol a bejelentést tették. E szabályt kell értelemszerűen alkalmazni más iparjogvédelmi jogokra (ipari mintaoltalom, védjegy, stb.) is. A területi elv a fentiek szerint a találmány, védjegy, ipari minta védelme kérdésében kerül alkalmazásra. E körbe tartoznak pl. az oltalmazhatóség feltételei, eljárási szabályai, az oltalom tartalma, terjedelme, megszűnése, megsértése. E kérdésekben tehát csak annak az államnak a joga kerülhet alkalmazásra, ahol a bejelentést tették, illetve ahol a védelem alapját képező jogot megadták. Az ebben a vonatkozásban érvényesülő kapcsolóelv az oltalom helyének joga (lex loci protectionis). ~~ Az iparjogvédelmi jogokkal összefüggő egyes kérdésekben azonban nem alkalmazható a területi elv, hanem más kapcsolóelvek jutnak szerephez. Pl. abban a kérdésben, hogy az a 1327 10
