Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
L) Találmányi dij
teljes hasznot díjalapként számolták el, egyértelműen következik, hogy az aj gép kialakításénál felhasznált mindkét megoldást díjazták. Ha ugyanannál a gyártmánynál a vállalat több megoldást hasznosít, mindegyik megoldás után terheli találmányi díjfizetési kötelezettség. Adott esetben azonban a szerződéskötéskor figyelembe vették a korábbi megoldás felhasználását, és díjalapként elszámolt összeg mindkét megoldás után elért együttes eredményt tartalmazza. A felperes tehát mindkét találmányának az alkalmazása után dijazást kapott részesedésének az arányában. A részarányt a felek a szerződésben egyező akarattal és mindkét megoldás alkalmazására figyelemmel alakították ki. (Legfelsőbb Biróság Pf IV 20 355/1978/3) 66. Ha a találmány tárgyának a rendeltetésszerű felhasználása során a szabadalom által nem védett eszközök, berendezések előállítására, alkalmazására is szükség van, a találmányi dij alapjának a meghatározásánál a gyártott (értékesített) eszközöknek, berendezéseknek csak azt a részét lehet figyelembe venni, amelyek megvalósítják a szabadalom által védett találmányt. A kollektiv tanitógépre vonatkozó szolgálati találmány után járó találmányi dij kialakításánál vitás volt, hogy a hasznos eredmény kiszámításánál figyelembe lehet-e venni a szabadalom által nem védett, de a találmány célját szolgáló eszközöket, berendezéseket (pl. bútorokat). A találmányi dij alapjául szolgáló értékesítés körével és terjedelmével kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy az alperes által gyártott és forgalomba hozott berendezések, eszközök mely része valósítja meg a szabadalom által védett megoldást. Az igénypontok állapítják meg a szabadalom által védett oltalmi kört, a szabadalmi igénypontoknak megfelelő megoldás jelenti a szabadalom tárgyát. Ezért a szabadalmi igénypontoknak megfelelő gyártás és forgalombahozatal jelenti a találmány értékesítését. 88 4689
