Törő Károly: Iparjogvédelmi ismeretek 2/3 - Bírósági gyakorlat szabadalmi ügyekben (1980)
K) A szabadalom hasznosítása
napja előtt belföldön jóhiszeműen gazdasági tevékenysége körében rendszeresen előállitotta vagy használta, vagy ennek érdekében komoly előkészületet tett* Az elöbasználati jogosulttal szemben a szabadalmi oltalom — az előállítás, a használat, illetve az előkészület mértékéig— hatálytalan. A szabadalom tárgyának az előállítása, használata, valamint az ezt célzó előkészület — általánosságban — csak akkor tekinthető jóhiszemünek, ha független a szabadalmas, illetve a szabadalmazott találmány feltalálójának a tevékenységét öl. Nem szerez előhasználati jogot az, aki a szabadalmastól vagy a szabadalmazott találmány feltalálójától veszi át a műszaki megoldást — a szabadalom, illetve a hasznosítási jog megszerzése nélkül. Az alperes által alkalmazott feltaláló a rajzok elkészítésénél felhasználta azt a műszaki megoldást, amit az alperes alkalmazásába lépés előtt a felperes alakítottam ki feltalálótársaival szolgálati találmányként. Ezért kétségtelen, hogy az alperes használatbavétele nem független a felperes szabadalmától. Nincs jelentősége, hogy a feltaláló erről nem tájékoztatta az alperest. Az előhasználati jog szempontjából az a lényeges, hogy a szabadalmazott találmánytól független találmány az adott esetben nincs. Az alperes tevékenysége a szabadalommal védett feltalálói tevékenységen alapult, az alperest ezért a 4/1969/XII.28/OMFB-IM. számú rendelet 7»§-a szerint nem lehet jóhiszemünek tekinteni, előhasználati jogra nem tarthat igényt. (Legfelsőbb Bíróság Pf IV 21 099/1976/9) K) A szabadalom hasznosítása Hasznosító, hasznosítás • Nem jelent hasznosítást a szabadalom tárgyának megfelelő tervek elkészítése. A szabadalom vala-66 4689
